Friss bejegyzések

Román-magyar vegyespárt?

Az utóbbi időben egyre többekben és egyre gyakrabban merül fel egy erdélyi román-magyar vegyespárt megalakításának a gondolata.  Legutóbb éppen Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ-ből nemrég kilépett  liberális politikus  személye kapcsán került újra napirendre a téma. Sokan tudni vélik, hogy Traian Băsescu államelnök egykori kisebbségügyi tanácsosa és Sabin Gherman kolozsvári publicista, bár a nyilvánosság előtt ezt még nem egészen ismerik be, de éppen az említett terven dolgoznak.

A vegyespárt szükségességének Sabin Gherman, az Elegem van Romániából röpirat szerzője a legelszántabb hirdetője. Az ötletgazdáról csak elismeréssel szólhatunk, évek, akár azt is mondhatnánk, évtizedek óta a román-magyar kapcsolatok rendezésének szorgalmazója. Első próbálkozása, az Erdély-Bánát Liga hivatalos bejegyeztetése a szinte teljesíthetetlen feltételeket szabó párttörvény miatt bukott el. Ettől függetlenül Gherman konokul kiáll ötlete megvalósítása mellett. Meg is kapja érte rendszeresen a román nemztféltőktől a magyarbérenc jelzőt.

Abból kiindulva, hogy az RMDSZ – egyre csökkenő érdekérvényesítő ereje folytán – képtelen az erdélyi magyarság érdekeinek megfelelő  képviseletére, talán nem ártana elgondolkodni azon, hogy mi a teendő, milyen úton-módon lehetne javítani a magyar érdekképviselet hatékonyságán. A nagy kérdés: mennyire alkalmas e feladatra egy román-magyar vegyespárt? Eddigi tapasztalataink alapján igencsak kérdésesnek tűnik, hogy egy hasonló politikai konstrukció lenne erre a legmegfelelőbb megoldás… Különösen most, a centenárium évében, s el egészen a trianoni bélkeszerződések századik évfordulójáig biztosan nem.

Erdélyben már megtapasztalhattuk, milyen a vegyes intézményekben való román-magyar együttélés. Különösen a vegyes iskolák szolgáltak szomorú tapasztalatokkal, ahol a magyar elemet rövidesen indokolatlanul háttérbe szorították. Legyen világos: értelmes ember nem vágyik oda, ahol másodrendű állampolgárként kezelik. A fentről érkező ukázra létrehozott kényszerű etnikai együttélés, közösködés mindig a hátrányunkra volt.

A felsoroltak alapján leírható: a Kárpát-medencében még nem jött el a hasonló politikai építkezés ideje. Ezt a szlovák-magyar vegyespárt, a MOST-HíD példája ékesen bizonyítja. Ezt ismerte fel a Fidesz is, amely az elszakított nemzetrészek esetében az etnikailag tiszta magyar pártokban látja a hatékony magyar érdekképviselet egyedüli garanciáját. Tegyük hozzá: joggal.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Képmutatók cselekedetei

Teljesült Klaus Iohannis kívánsága: megbukott a kormánya, a Ludovic Orban által vezetett kabinet. Hogy-hogy, kérdezhetné …

4 hozzászólás

  1. Oszd meg (a magyarságot) és uralkodj?

  2. Meg kell nézni Szlovákiában a Híd-most pártot. Sikert sikerre halmoztak. Vagy mégsem?
    Mindenesetre érdemes odafigyelniük,hogy ekkora ballépésbe ne szaladjanak bele. Ami szlovákoknál sem működik,az ro-mániában sem fog.

  3. Volt idő amikor Sabin Gherman transzilvánista publicistának tűnt. Vállalta az “erdélyiséget”, a föderálisan szerveződő Románia gondolatát. De az utóbbi néhány évben változott Gherman irányultsága, aminek lehet racionális oka, akár több is, ezt nem vitatom. Manapság az “általános politikai klíma” még kedvezőtlenebbnek tűnik. Bár ez a “klíma” indoka lehetne újszerű közéleti ötleteknek is!
    Ami friss és kellemetlen tapasztalat Ghermannal kapcsolatban, hogy mintha elhagyta volna az “iránytűjét”, és teljesen eltévedt volna a jelen viszonyai között.

  4. Garampart és Nyitravidék

    az utódállamok a szovjet-szdsz-es antalli alapszerződőses, paktumos taktikát követik, amit a titkosszolgálatokkal zsiroztak le. Ennek lényege, hogy a trianoni határok mögé szoritott magyar tömegek a magyarságnak NEM részei és az új államok alkotóelemi, de csak úgy mint emberi massza, amelyiknek nincs nemzeti, emberi arca. Vagyis a magyarságnak nncsenek semmiféle jogai, gyökértelen és csak véletlenül keveredtek arra a vidékre. Mindezt titkosszolgálati eszközökkel a határok megszilárditása érdekében. Bugár ezt a vonalat kiszolgálja és neki az adott lehetőséget a magyarsággal való szakitásra, hogy Budapesten a patkány elit a baloldal jutott hatalomra 2002-ben. A HID-ban ma már gyakorlatilag nincsenek többségi szavazók, de a megosztásra alkalmas.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük