Kampányolunk, kampányolunk…

Mától hivatalosan is választási kampány van. Mert amúgy – de nemcsak Balkániában – megállás nélkül, folyamatosan, szüntelenül, folyton-folyvást kampányolnak. Igen, egyesek jól tudják, a soron következő választásokra a felkészülést – s így a kampányt is – célszerű az éppen lezárult másnapján elkezdeni. Kivéve a magyar politikusokat. Az úgynevezett bal- és jobboldaliakat, mérsékelteket és radikálisokat, labancokat és kurucokat, a kijárásos és az elvi politizálás híveit, a beolvadókat és az autonomistákat egyaránt beleértve.

Nálunk a választások után egy esztendeig magyarázzák a bizonyítványukat, aztán két-három esztendeig úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, azaz nem tesznek semmit, s végül a választások közeledtével, általában a kampány idejére felszívják magukat, s akkor aztán belehúznak rendesen. Rendszerint ilyenkor fedezik fel magukban a közéleti, politikai érdeklődést, sőt elkötelezettséget, s kapcsolati és anyagi tőkéjük révén valamiféle helyet “járnak” ki maguknak a különböző jelöltlistákon. Aki nem hiszi, olvasson bele az erdélyi magyar sajtóba: ennyi határozott, öntudatos, áldozatra kész, léenyeglátó politikus sehol nem terem, mint nálunk.

Nekik mondom: mielőtt politikára adnák a fejüket, jó lenne tisztázniuk – a ”babér”, azaz a hatalom, pozíció, befolyás mellett –, mivel is jár a ”vállalkozás”? Aki érdekeim képviseletére vállalkozik, annak tudatosítania kellene – magában és választóiban egyaránt! –, hogy az etnikai politizálásnak itt és most nincs alternatívája. Ebből következően először: ember, másodszor: magyar ember, harmadszor: valamilyen politikai nézeteket valló magyar ember. Mert szerintem minden ezekből a minőségekből deriválódik.

A sorrend pedig igen fontos, nem felcserélhető. Aki ezt megteszi, annál valami hibádzik az identitástudat: a politikai közösséghez tartozás, a magyar nemzeti közösséghez tartozás, az emberi közösséghez tartozás tudata, és főleg az önismeret körül. “Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan” – tapintott rá a lényegre Tamási Áron. Mindennek ez az alapja. Enélkül senki ne vállalkozzon közösségi érdekképviseletre.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Hogy is van ez?

Olvasom, mekkora elégtétellel, örömmel, elégedettséggel nyugtázták egyesek,  hogy Brassó városvezetése úgy döntött, hogy a Cenk …

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük