Kibújt a szög a zsákból…

Pontosabban: a magyargyűlelet szöge a demokratikusnak álcázott  román zsákból. S mindez akkor, amikor a tetőpontra hágott a legfőbb – ember legyen a talpán, aki számon képes tartani, hány van belőlük, hisz minden hatalmi erőközpontnak megvan a maga saját szolgálata – hírszerző szolgálat, a SRI és az igazságügyi intézmények között megkötött együttműködési megállapodások miatt kipattant botrány.

A hónapok óta tartó ádáz vita, már-már vérre menő politikai küzdelem a körül folyik, hogy létezik-e a “deep state”, azaz a párhuzamos állam, a titkos háttérhatalom vagy csupán a harsány román közélet szokásos nagyotmondásainak esetével van újfent dolgunk. Nos, a jelek szerint mégiscsak a párhuzamos állam létét hangoztatóknak lehet igazuk, különösen amióta bebizonyosodott, hogy valóban léteznek az ominózus megállapodások.

A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság legutóbbi meghallgatásán Florian Coldea tábornok – a cím senkit se tévesszen meg, hisz Romániában egy ideje annyi a tábornoki rangot és doktori címet viselő alak, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük -, a szolgálat volt helyettes vezetője a megállapodások szükségessége mellett kardoskodott, és tagadta, hogy vezetése alatt a titkosszolgálat egyetlen bűnügyi dossziét is összeállított volna. Márpedig a jelenlegi kormányerők vádja szerint éppen ezt tették: Coldea a rettegett korrupcióellenes ügyészség, a DNA vezetőjével, Laura Codruţa Kövesivel együtt olyan „párhuzamos állami struktúrát” épített ki, amely a saját céljaikat szolgálta, és koholt vádak alapján próbálták félreállítani azokat a politikusokat és üzletembereket, akik nem a deep state érdekeit szolgálták, a rendelkezésükre álló minden eszközzel nyomást gyakoroltak a bírói testületekre, hogy az általuk kívánt döntéseket hozzák.

A titkosszolga odáig merészkedett, hogy megfenyegette azokat, akik azáltal, hogy kikényszerítették a titkos egyezségek nyilvánosságra hozatalát, szerinte „elárulták” Románia érdekeit. Az ortodox húsvét kapcsán Júdásra utalt, aki 30 ezüstpénzért lett áruló. A tábornok árulózása kiverte a biztosítékot a román sajtó bizonyos részében, elsősorban abban, amely a leleplezésekben jeleskedett. A tábornok egykori jobbkeze, Daniel Dragomir, aki egy ideje a partvonalról figyeli az eseményeket, s közöl időnként hihetetlennek tűnő leleplezéseket arról, hogyan hálózta be az egész román társadalmat a hírszerzés, most maga is nyílt fenyegetésként értékelte egykori felettese Júdásra utaló kijelentését.

Dragomir nyilatkozatában arra utalt, hogy szerinte titkosszolgálati eszközökkel „gyártották” a székely „terroristák” ügyét és más terrorvádakat is.

Mint ismeretes, a bíróság ejtette a terrorvádat a kézdivásárhelyi Beke István és Szőcs Zoltán ellen. A bírói indoklás szerint ugyanis a fő bizonyítékként kezelt, lehallgatott beszélgetés nem támasztotta alá a vádakat, hogy terrortámadásra készültek volna 2015. december elsején.

Az eset azt bizonyítja, hogy a román titkosszolgálat által nemzetbiztonsági kockázatként kezelt erdélyi magyar nemzeti közösség tagjai ellen bármikor számíthatunk hasonló “vádak” alapján történő fellépésre. Hogy ezek nem pusztán képzelgések, arra itt a bizonyíték: elegendő, ha homok kerül az addig olajozottan működő gépezet fogaskerekei közé, máris kibújik a szög a zsákból…