Vajúdtak a hegyek: kormány, román kormány született

Hetekig tartó, vérre menő alkudozások után, tegnap, hétfő este végre aláírták a koalíciós szerződést, következésképpen hamarosan megalakulhat az új román kormány. Amelynek – a választási versenyfutásban második és harmadik helyezett pártok, a nemzeti liberálisok (PNL) és a Momentumosok által is támogatott liberálbolsik (USR) mellett – az RMDSZ is tagja. Tévedés ne essék, nem a különböző elképzelések kormányprogrammá való összefésülésén folyt a késhegyig menő vita, hanem a bársonyszékek, magyarán: a konc elosztásán. Mondjuk, ezen – a körülmények ismeretében – egyáltalán nem lepődtünk meg. Az igazán meglepő az lenne, ha nem ez és így történik.

Az osztozkodás után az RMDSZ – amely a négy évvel korábbihoz képest mintegy 100 ezerrel kevesebb voksot kapott, ennek ellenére hatalmas sikerként állították be még az anyaországi kormánypolitikusok és a média is – a miniszterelnök-helyettesi poszt mellett, három tárca: a fejlesztési, a környezetvédelmi, illetve az ifjúsági és sportminisztérium élére állíthat minisztert, továbbá tizenkét államtitkári tisztséget is a magáénak tudhat. Emellett öt prefektust, illetve tíz alprefektust is jelölhet. Nem számítva az egyéb állami hivatalokban neki járó szintén jelentős pozíciókat. Tehát mindenhol ott lehetnek a magyar párt emberei, ahol rólunk, magyar választópolgárokról, de főleg a költségvetési források elosztásáról döntenek. Dörzsölheti a kezét a klientúra: ha nem csurran, csöppen majd a „szövetségi” csókosoknak.

Mielőtt bárki is hiú reményekbe ringatná magát a magyar-román kapcsolatok javulására vonatkozóan – mint ahogyan számos anyaországi kormánypolitikus tette, igaz: őket pozícióik kényszerítik a kincstári optimizmusra –, sietek kijelenteni, sőt figyelmeztetni: volt már kormányon az RMDSZ – az utóbbi harminc év során gyakorlatilag többször volt a hatalmi körön belül, mint azon kívül –, a szóbanforgó kapcsolatok alakulására azonban ez egyáltalán nem volt hatással. Hacsak az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918 december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés évfordulójának 2002-ben a budapesti Kempinskiben történt közös megünneplését nem soroljuk ebbe a kategóriába.

A legöregebb emberek sem tudnák azt megmondani, meddig bírja a legújabb román koalíciós kormány, gyaníthatóan nem sokáig. Addig is azt várom, hogy az RMDSZ – nem, a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet újbóli benyújtását nem várom, amiként a magyar tannyelvű önálló állami tudományegyetem megalapítását sem – valamiféle előrelépést kényszerítsen ki, mondjuk a marosvásárhelyi római katolikus tanoda ügyében, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása, vagy az anyelvhasználati jogok terén.

Az ártatlanul elítélt „székely terroristák” ügyében szintén nem várok részükről semmit, talán már maguk az érintettek sem.

Ez is érdekes

Mit csináljunk: szeretnek minket. Nem kicsit, nagyon…

A környező országokban, illetve a Románia szívében – azaz a sokak által nemlétezőnek tartott Székelyföldön …

2 hozzászólás

  1. Nézzük_magát_a_dolgot

    Sunyi csúsztatás az, hogy az RMDSz 100 ezer szavazattal kevesebbet kapott, mint utoljára, hiszen országosan és a magyarlakta körzetekben is hihetetlenül alacsony volt a részvételi arány, tehát minden formáció kevesebb voksot kapott, mint legutóbb. Az egyetlen, ami számít, a %-os arány. Más kérdés, ha a magyarok másképpen viselkednek, mint az országos átlag, és kivétel nélkül elmennek szavazni, az oláhok meg nem, akkor 2-szer, 3-szor ekkora lenne a szerzett mandátumok száma. Ez tipikusan az az eset, hogyha a nagymama vízszintesen lenne sárga, és kereke lenne, akkor ő lenne a villamos.

    • Sárga villamos

      “Nézhetjük magát a dolgot is”, hiszen 2016-ban, az MPP-vel összefogva 6,2%-ot ért el az RMDSZ, míg 2020-ban az MPP-vel ÉS az EMNP-vel is összefogva mindössze 5,7%-ot, ami majdnem 10%-os visszaesést jelent! Tehát a százalékos arányban is jókora visszaesést produkált az RMDSZ!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.