Romániai különnyugdíjak: nincs az az isten, aki megszüntethetné

Élénk társadalmi érdeklődés övezi a román törvényhozók különnyugdíjának eltörlését célzó, szerdán megszavazott határozat sorsát. Mint ismeretes, az RMDSZ harminc törvényhozója ott volt ugyan a gyűlésteremben, de nem szavazott. Ezzel próbálván jelezni, hogy átlátszó demagógiának tartják annak a módját, ahogyan a román politikai pártok eltörölnék a képviselők és szenátorok különnyugdíját. Rajtuk kívül a bírói testület tagjai, a különböző erőszakszervezetek alkalmazottai, és még ki tudja, kik tartoznak a „speciálisok” közé. Számuk közel 10 ezerre tehető.

Az RMDSZ politikusai – a társadalom nagy részéhez hasonlóan   – azt hangoztatják, hogy minden hasonló juttatást el kellene törölni. Ahogyan most próbálják viszont – visszamenőleges érvényességgel –, teljességgel lehetetlen. Mivelhogy (alap)törvénybe ütköző. Talán előre bekalkulálták, hogy az alkotmánybírók elmeszelik a jogszabályt. Magyarán: hoztak is törvényt, meg nem is.

Sokan vannak azonban, akik úgy vélik: az RMDSZ hatalmas hibát követett el, amikor nem szavazta meg a jogszabályt, mert ezzel jelezte volna választóinak, hogy szívén viseli az ügyet. Még abban az esetben is, ha az alkotmánybíróság újra elmeszeli, amint tette azt már korábban is.

Jelenleg 827 volt törvényhozó tartozik a kedvezményezettek közé, akik a „speciális” különnyugdíjat élvezik. Egy mandátum után havonta legkevesebb  2131 lej, de a három mandátumot kitöltő honatyák már havi 14.827 lejt kaphatnak. A teljes évi összeg pedig, amibe a törvényhozók különnyugdíja kerül, mintegy 12 millió euró (4300 millió forint). Ez mintegy 4000 átlagnyugdíjnak megfelelő összeg. Megjegyzendő:a honatyák ezen a juttatáson kívül természetesen megkapják a rendes nyugdíjukat is, amelyet, mint más földi halandónak, jövedelemarányosan utal nekik is a nyugdíjpénztár.  

A különnyugdíjak ellenzői a nyugdíjalaphoz a személyi jövedelem alapján történt hozzájárulás arányában kiszámított juttatásokat tartják az egyedül elfogadhatónak.

Sokan vannak, akik állami alkalmazottakként is olyan jövedelemre tehettek szert, amely alapján hatalmas összegű nyugdíjra lehetnek jogosultak. Mint például az a hölgy – ha az LMBTQ-őrületben lehet még annak nevezni –, aki havi 11 000 eurónak megfelelő (közel 4 millió forint) lejt zsebel be az államtól.

Mindenestre valamit nagyon kell tudnia, ha az utóbbi két évtized alatt egymást váltó kormányok mindenikének kegyeiben – és hivatalaiban – meg tudott maradni. A sajtó titkosszolgálati bekötöttségét is megszellőztette már. Közben pedig megjárta mind a politikai baloldal (PSD), mind a jobboldal (PD és PNL) legfőbb pártjait.

Az egykori tanítónő legutóbb az igazságügyi minisztérium főtitkáraként végzett felbecsülhetetlen értékű (vagy mégsem?) munkát, onnan mentette át a jelenlegi miniszterelnök a kormányfőtitkárságra.

Hozzá hasonlók sokan vannak. Nekik ugyan nem lenne szükségük a különnyugdíjra, de ha már lehetséges, mert kivételezett státust élveznek, akkor miért ne…