Erdélyi Levelek …egy újabb PestiSrácok.hu Multiszájt honlap…
A koronavírus terjedése okozta általános pánikban szinte észrevétlen maradt Potápi Árpádnak, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának egy, az erdélyi magyar politikai életet érintő kijelentése. Egy múlt heti budapesti sajtóbeszélgetésen ama kérdésre, hogy mi a véleménye az Erdélyi Magyar Szövetség néven pártfúziót tervező kezdeményezésről, az államtitkár sommásan annyit felelt: negatív. Mit mondjak, tiszta beszéd.
Röviden: azt jelenti, hogy Potápi Árpád – s egyben a magyar Miniszterelnökség – nem helyesli, hogy az RMDSZ alternatívájaként fellépni óhajtó erdélyi magyar polgári, konzervatív erők a jövőben egyetlen politikai szervezetbe tömörülve próbálják szavazóik érdekeit érvényesíteni. Mint tudjuk, az erdélyi magyar nemzeti oldal belső megosztottsága, illetve külső tényezők hatására, korábban két pártba – Magyar Polgári Párt, Erdélyi Magyar Néppárt – oszolva próbálták – igaz, nem sok sikerrel – lebontani az RMDSZ által képviselt egypárturalmi rendszert.
Érteni vélem, hogy a magyar kormányzatnak a mindenkori legreprezentatívabbnak számító kisebbségi politikai szervezettel kell partneri viszonyt ápolnia, főleg akkor, ha az parlamenti képviselettel is rendelkezik. S ez idő szerint – a romániai választások számszerű eredményei ezt bizonyítják – az RMDSZ a szavazók által leginkább támogatott itteni politikai alakulat. Harminc esztendős múltra visszatekintő szervezetként, a teljes romániai magyar közösségnek szánt román költségvetési források szétosztása felett egyedül rendelkezőként szinte természetes, hogy így alakult.
A helyzet egyértelműbbé válásában igencsak közrejátszott a 2012-es esztendő – akkortól számítható a Fidesz-RMDSZ-viszony rendeződése –, amikortól már a magyar kormány felől érkező anyagi és egyéb támogatások felett is kénye-kedve szerint rendelkezhet a tulipános szervezet. Az azóta eltelt időben sorra került választások kampányidőszakaiban az RMDSZ rendre igénybe vette a Fidesz politikusainak, magának Orbán Viktornak a támogatását is. Ezt pedig rendre úgy hálálja meg, hogy a magyar miniszterelnököt simán lezsarnokozó szélsőséges liberális megmondóembereket futtat az erdélyi magyar médiában.
Összefoglalva: pénz, paripa, fegyver az RMDSZ birtokában, ezek után nem csoda, hogy más számára nem nőhet fű a politikai prérin. Ezért érthetetlen számomra, ahogyan az államtitkár úr ukmukfuk nehezményezi az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozását. Ezek után el kellene gondolkodniuk sokaknak – magának Potápi Árpádnak is –, hogy értéknek tekintendő-e a politikai pluralizmus vagy sem. Az nem érv, amikor a Fidesz-KDNP az RMDSZ mellett teszi le a garast, hogy – legalábbis az eddigi választások eredményei szerint – őket támogatják a választópolgárok is. Hát kit is támogathatnának, ha mind a román, mind a magyar állam azon van, hogy rajtuk kívül más ne is látszódhasson?
Kérdés: vajon mit szólnának a Fidesz és a KDNP szimpatizánsai, ha – az egységben az erő hamis jelszavára hivatkozva – arra próbálnák rávenni őket, hogy összefogjanak Gyurcsány Ferenccel és pártjával?
„pénz, paripa, fegyver az RMDSZ birtokában” – ha az RMDSZ-nek van a legtöbb olyan magyar választója, akinek ez megfelel, akkor ez így demokratikus. A többi magyar pedig vagy nyugodjon bele a többség akaratába, vagy gondolkozzon el az RMDSZ sikerének titkán.
Mint a Felvidéken, Erdélyben is elterjedt „az itteni románok jók, csak a bukarestiek rosszak”, a „vannak jó román barátaim” és a „megélhetésemet javítom, ha nem magyarkodom” címek alá sorolható önfelmentések A városi vegyes házasságok tűrése a megelőzés helyett. Ez az „élni és élni hagyni” individualista elv kisugárzik az RMDSZ-re is, ez sikerének titka.
A bajok gyökere tehát nem fölül van, az RMDSZ csak a jéghegy csúcsa.
„értéknek tekintendő-e a politikai pluralizmus vagy sem” – kisebbségben nem.
IDIRABLO elgondolkodtatókat írt. És szerintem van amit jól lát. Amiben szerintem TÉVED IDIRABLO, hogy keveri a dolgokat. Az természetes, helyes, hogy a magyar közösség tagjai egzisztenciálisan a felszínen akarnak maradni. Ezért olykor talán kompromisszumot, „meghajlást” kell vállalni. Ez a körülmény, ez a szükségszerű alkalmazkodás NEM KEVERENDŐ a politikai állásfoglalással, például a választásra gyakorolt hatással. Vagyis a magánélet megalkuvásait NEM SZÜKSÉGSZERŰ A POLITIKAI DÖNTÉSEKBEN, választásokban folytatni.(!) Az erdélyi többség mégis ezt teszi, a kis személyes megalkuvásait a választó fülke magányában is folytatja. Ebben látom a fő gondot.
Elmarad a nagyon szükséges kritika az UDMR felé. Pedig a kritika mellőzése már nem létszükséglet, nem egzisztenciális szükséglet.
A jobbára egyszerűen gondolkodó magyar választók nem értik a tanultabbak sorsára is figyelő, jogászkodó politikát. A mindennapjaikhoz az túl elvont.
Nekik csak az fontos, miért lesz NEKIK jobb, ha X pártra szavaznak. Az anyagi, nem az anyanyelvi kultúrájuk az elsődleges. Ez a Fidesz sikerének titka is.
IDIRABLO : „A jobbára egyszerűen gondolkodó … stb.”
A szűkös fórum keret a kitárgyalást beszűkíti. A Fidesz sikerének eddig több „titka” volt. pl. 2010-ben a választás előtt azt a párt NEM TUDTA BIZONYÍTANI, hogy 2010 után a Fidesz kormány jó hatással lesz a magyarországi zsebekre. Vagyis pénzügyileg a választók majd jobban járnak. Vitatható, hogy M.o-on az anyagi szempont lett volna elsődleges pl. 2010-ben. (Sőt! A Fidesz köztudottan több irányba határon kívül adakozó! És ez nem a Fidesz választóit zavarja!)
Még egy állítás, idézem: „Nekik csak az fontos, miért lesz NEKIK jobb, ha X pártra szavaznak.” Ez az állítás a valóságban azt jelenti(?), hogy az erdélyi közösség többsége azt hiszi, hogy neki „pénzügyileg” az a jó, ha az RMDSZ-re szavaz? ÉS „nem az anyanyelvi kultúrájuk az elsődleges”! Valóban erről lenne szó?
Ezeket tisztázni kellene. Ezeknek az állításoknak a megfontolásához nem kell diploma. Elég lenne egyszerűen gondolkodni. Csak józan paraszti ész kellene. Ezért nem hiszem el, hogy Erdélyben a magyar választók kezét az vezetné, hogy „nekem jobb lesz” ha X pártra szavazok. (Talán jó lenne, ha így lenne, mert akkor ez egy tisztán tudatos, logikus választás lenne…)
A kisebbséget alkotó választó elsősorban a SAJÁT ÉRDEKVÉDŐIT tudja megválasztani. Azokat, akik majd (pl. a parlamentben) valamelyest BELESZÓLHATNÁNAK a többséget érintő, országos dolgokba is (jól, vagy rosszul!) Sok múlhat a választott érdekvédőkön.(!!! Már ha jól dolgoznának!) Speciális helyzetben van a kisebbségi választó.(!) És az erdélyi választók többsége szerintem azzal nincs tisztában, hogy MI a helyzete, lehetősége, feladata, felelőssége. Pedig ehhez az ismerethez nem kell diploma, nem kell bonyolultság.
Mi kellene? Szerintem sokkal több kíváncsiság a közélet dolgai iránt. Sokkal több közéleti aktivitás kellene. Sokkal több bizakodással, eltökéltséggel. Amiből pedig sokkal kevesebb kellene, mint amennyi most MEGVAN, az a közöny, a megalkuvásra hajlam, a passzivitás, stb., stb. Fel kellene hagyni a felelősség másokra hárításával is!
Szentgyörgyi: „Az nem érv, amikor a Fidesz-KDNP az RMDSZ mellett teszi le a garast, hogy – legalábbis az eddigi választások eredményei szerint – őket támogatják a választópolgárok is. Hát kit is támogathatnának, ha mind a román, mind a magyar állam azon van, hogy rajtuk kívül más ne is látszódhasson?”
– Ez az állítás egy kicsit biceg. Mert volt idő, amikor KAPOTT TÁMOGATÁST az UDMR ellenzéke, és ezért évekig LÁTSZÓDOTT, és választható volt.(!) Csak az erdélyi magyarság választói nem akarták észrevenni a látható ellenzéket, és TOVÁBBRA IS „zavartalanul” a döntő többség az UDMR-t támogatta. EZ A VALÓSÁG. Fontos nem elfelejteni, hogy lett volna reális lehetőség jobban megszorongatni az UDMR-t, de az erdélyi többség NEM ÉLT EZZEL A LEHETŐSÉGGEL.
Ami ettől teljesen független, hogy MOST Potápi „jól beszél-e”?
Bizony, erősen vitatható Potápi „vallomása”, ezért feltétlen vitatni kell.
(Függetlenül attól, hogy valóban és általában rendkívül sok a gond az erdélyi érdekképviselet környékén. Meg azt is tudjuk, hogy a magyar közélet legtehetségesebb, legrutinosabb, legprofibb, mindenkinek megfelelni tudó hinta-palintás pártja az UDMR.)
Szentgyörgyi : „Egy múlt heti budapesti sajtóbeszélgetésen ama kérdésre, hogy mi a véleménye az Erdélyi Magyar Szövetség néven pártfúziót tervező kezdeményezésről, az államtitkár sommásan annyit felelt: negatív.”
Nehéz azt Erdélyben megérteni, hogy a Fidesz elveszítené a komolyan vehetőségét, ha eltekintene a közvéleménykutatók által folyamatosan mérhető RMDSZ fölénytől. 2010 előtt meg azóta sem ért el az RMDSZ ellenzék választáson az RMDSZ-hez képest 10 – 15%-nál többet. Nem volt olyan közvélemény kutatás, mely „észlelte” volna az UDMR ellenzékét. Ezek a tények bizonyára DÖNTŐEN BEFOLYÁSOLJÁK a Fidesz kormány magatartását. (Sajnos van az úgy, hogy az ember elkésik, lemarad egy vonatról… Talán ez történt az elmúlt 20 évben néhányszor az erdélyi magyar közösség aktív részével. Nem vették észre, ezért hagyták elmenni a vonatjukat … Így csak a „mentesítő” RMDSZ járat maradt számukra.)
AMI FONTOS: Potápi véleménye NEM KÖTELEZI SEMMIRE az erdélyi választókat! Ha a többség leváltja az RMDSZ-t, akkor a magyar kormány lesz az első, aki ezt tudomásul veszi.
A nagy kár, hogy ezt sem érti az erdélyiek többsége. Képtelen elhinni, hogy a magyar közösség választ.(!)
(Bár az is igaz, viszonylag új jelenség, hogy egyre több román is szavaz „valamiért” az RMDSZ-re.)
Az erdélyi magyarság 90 után túl korán és túl könnyen ADTA MEG MAGÁT a román hatalom sugallatának. Ceausescu részben „elfárasztotta”, részben elkergette a magyar értelmiséget. Így 90 után „jószándékú” kollaboránsok kezébe került a magyarság érdekvédelme. És a többség NEM TÖRŐDÖTT EZZEL a nagyon súlyos körülménnyel. Nagyon nagy hiba, csak ábrándozás LEHET MOST a Fidesztől remélni az elmúlt 30 év korrekcióját. Nagyon szomorú helyzet. De mégis ehhez kellene alkalmazkodni önbecsapás helyett.
Hát erről tényleg lemaradtam. Sajnos Lovas István véleménye Szakács Árpádéval együtt folyton visszacseng érthetetlen okokból nem szüntetjük meg itthon se a libsifészkek tömését pénzzel.Senki se érti miért?Ez nem Erdély specifikus ügy ez valami rendszerhiba, és utána bambán állnak és néznek egy EU vagy egy Önkormányzati választás után.
ZOLATIGUSZTI: „érthetetlen okokból nem szüntetjük meg itthon se a libsifészkek tömését pénzzel” – VALÓBAN?
Törekedjünk realisták maradni. Demokráciában vannak törvények, szokások, íratlan szabályok. A jelenlegi kritikán aluli „minőségű” ellenzéknek vannak Magyarországon szavazói, támogatói, hívei. A Fidesz nem tesz mást, csak demokrataként tudomásul veszi ezt a tényt (is). Vagyis ZOLATIGUSZTInak a Gyurcsányra és barátaira szavazókat kellene megkérdeznie, hogy miért támogatnak ilyen kritikán aluli ellenzéket szavazatokkal.
Nem helyes a nemzeti konzervatívoknak (is!) arra rászokni, hogy „mindenről a Fidesz tehet”.
A magyar egyházakat jobban be kéne vonni a választási tájékoztatásba, ahogyan a görögkeleti egyház. Nem elsősorban a papokat-lelkészeket (nekik tilos is aktívan politizálni), hanem a körülöttük segítőket.Belőlük civil szervezet hozható létre, ami már támogatható alapítványokkal.
IDIRABLO: „A magyar egyházakat jobban be kéne vonni…”
Az erdélyi egyházakat is „sikerült” RMDSZ függőségbe terelni. Azzal nem volt gond, hogy a híveket ELIGAZÍTSÁK a pecsételésről. De ahhoz már nem volt sem ész, sem akarat, hogy az egész magyar közösség NE FÜGGJÖN egyetlen párttól, mely totális befolyással van az egész közösségre. Ahhoz már nem volt esze az egyháziaknak, hogy ne tűrjék szó nélkül azt, hogy ez a TOTÁLIS „érdekvédelem” ne legyen KIZÁRÓLAG néhány románbarát, volt román kommunista kezében.
Tehát az elmúlt 30 évben az egyházak által végzett közéletre hatás, befolyásolás is nagyon vegyes képet mutat. Csak részsikerek voltak. És azok NEM A POLITIKÁBAN érvényesültek. Az egyházak az RMDSZ hátsóját nyalták ki némi pénzért, és más „előnyökért”. Tették ezt teljesen elvtelenül, a fejüket olykor a homokba dugva!
A megoldás a jövőre tekintve az lenne, ha a jelenben a múlt tapasztalatának birtokában MINDEN ERDÉLYI azon gondolkodna, hogy mit miért kellett volna másképpen tennie. EZ NEHÉZ MUNKA! És aztán elhatározná, hogy a jövőben szakít a saját eddigi hibáival, és MÁSKÉNT KÍVÁN részt venni a közéletben. Csak egy ilyen elhatározás, vállalás segíthetne! Semmi más! (Szerintem.)
ellentmondásos, és részleges sikerek
A magyar választók utóbbi 30 évének pálfordulásairól eposzt lehetne írni. OV konszolidálta az utóbbi 10 évüket. Ezt csak következetes, egyértelműen magyar érdekű politizálással lehetett elérni, komcsi vargabetűkkel nem.
Az RMDSz-nek is ez lebegjen a szeme előtt, a libsiknek való megfelelési kényszer helyett.