Erdélyi Levelek …egy újabb PestiSrácok.hu Multiszájt honlap…
Sokszor, sok helyen hangzott el a napokban, hogy a mindenkori magyar kormánynak nincs más választása: azt a pártot kell támogatnia, amelyet az erdélyi magyar választópolgárok is. Értsd: a Fidesz-KDNP kormánynak azt az RMDSZ-t kell támogatnia, amelyet az erdélyi magyarok immár harminc esztendeje rendre bevoksolnak a román törvényhozásba. Nos, ismerjük el: eme álláspont korrektsége nehezen vitatható. Azt is el kell fogadnunk, hogy a tömegdemokrácia viszonyai között csak a leadott szavazatok számítanak. Aki nem megy el szavazni, annak a véleménye nem számít, az utólag ne pofázzon. Eddig minden rendben van.
Ami viszont nincs teljesen rendben, az a gyakran elhangzó érv, amellyel az általam is nagyra tartott publicisták, Bayer Zsolt és Bencsik András legutóbb a Hír TV Sajtóklub nevű műsorában is éltek, hogy aszongya: ez az RMDSZ már nem az az RMDSZ. Mire alapozhatják eme véleményüket? Legfőbb érvük, hogy a mostani RMDSZ-vezetés jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel. Van-e más választása? – kérdem én. Mert az előttük is világos: Erdélyben a Fidesz és Orbán Viktor támogatottsága változatlanul igen magas. Ebből következően az RMDSZ alapvető érdeke, hogy jó viszonyt ápoljon – vagy csak mímelje azt – a legfőbb magyar kormányerővel. Erőltessük meg a memóriánkat: kivel, kikkel, mely anyaországi pártokkal ápolt kiváló kapcsolatokat az RMDSZ a balliberális kormányzás idején? Hogyan viszonyult akkoriban a Fideszhez? Elfogadom, hogy a politikában nincsenek barátságok, csak érdekek. De azért némi gerincességet, netán elvhűséget csak számon lehetne kérni még az RMDSZ politikusaitól is. Főleg tőlük.
Továbbá: tévhit az, hogy az elnökváltással, a Markó-Borbély-Frunda-Verestóy négyesfogat háttérbe vonulásával változott volna valamit is a „kalandos” múltú szervezet. Mert ne feledjük: akik most előtérbe kerültek az RMDSZ-ben, mind az évtizedek óta dívó kontraszelekciós káderpolitika kiválasztottjai. Az RMDSZ-ben – a maiban még inkább – mindenki valakinek a valakije. Ezért van az, hogy tehetséges, szakmájában sikeres fiatal ma széles ívben elkerüli a pártot. A terep a közepes képességű akarnokoké, akiknek a politika jelenti az érvényesülés egyetlen lehetőségét. Na jó, megengedem, van egy-két kivétel is… Annyira kiürült az RMDSZ, hogy az önkormányzati választásokra lasszóval fogják a jelöltséget vállalókat. Sok helyen már a tagdíjakat is képtelenek összegyűjteni. Nincs ki, nincs kitől.
Akkor mégis hogyan lehetséges, hogy bár vészesen fogy, de rendre összejön a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges szavazatszám? Hogy mindezek ellenére az RMDSZ az erdélyi magyarság legtámogatottabb pártja? Azért, főleg azért, mert gyakorlatilag továbbra is egypártrendszerben élünk. Volt ugyan egy szelíd kísérlet a politikai pluralizmus megteremtésére, de az különböző okokból elhalt, közös román-magyar együttműködéssel megfojtották. Itt még nem következett be a rendszerváltás, napi szinten dühöng a pártdiktatúra. Az RMDSZ teljesen rátelepedett, szinte fojtogatja a kis magyar társadalom életét, ellenőrzi annak minden szeletét. Főleg politikai, de gazdasági és kulturális téren is. Megteheti, hisz szinte teljesen kisajátította mind a román, mind a magyar állami támogatások fölötti rendelkezést, az önkormányzati rendszer magyarok által irányított részét, a médiát.
Következésképpen: ez az RMDSZ ugyanaz az RMDSZ! A „kalandos” múltú párt, amely ma a Fidesz-szel ápol számára igen gyümölcsöző kapcsolatokat, lényegét tekintve ugyanaz, mint a tegnapi, amely az MSZP-SZDSZ-szel ápolt ugyancsak jól kamatozó testvéri viszonyt.
Ezért hajtogatom szinte monomániásként: csak csínján az RMDSZ-szel, hisz kutyából nem lészen szalonna.
Ui. Arról, hogy mit is takarhat a „kalandos” jelző: gyermekkorom szomszédasszonya használta előszeretettel egy másik szomszédasszonyára utalva. Amikor megkérdeztem nagyanyámtól, mit is jelent tulajdonképpen, csak ennyit mondott: azt fiam, hogy kurva.
Szalonna ugyan nem lesz,de egy jó kis pörkölt?
Amúgy tetszett volna egy Erdélyi Néppártot csinálni. Akár Magyar Néppártot is. Mivel ilyen,nincs,hát maradnak azok a kalandos előéletűek.
kelemen humor
Engem nem érdekel mi lészen a kutyával, és a kutyából! De az nagyon kapóra jön nekem amit SZENTGYÖRGYI fentebb leírt.
Tudjuk, a közéletben, a politikában tevékenykedés EMBERT kíván. RÁTERMETT embert. Akárki nem tud tartósan a felszínen maradni, mert szükséges sok lelki erő, és olykor itt-ott vastag bőr is a helytálláshoz. Tehát fontos lenne a képviselt közösség részéről, hogy meggondolatlanul, tájékozatlanul, felületesen ne ítélkezzen a politikusairól. Mert a könnyelmű bírálatokkal a tehetséges képviselőket lehet a leghamarabb elüldözni a közéletből.(!) Jó politikusnak, a többség szempontjából jó politikusnak lenni általában mindenhol nehéz. Magyarországon is meg Erdélyben is. Ennyit elöljáróban.
SZENTGYÖRGYI írása tökéletesen megalapozza az erdélyi magyarság szembenézését a múltjával. (Már nagyon ideje lenne!) És SZENTGYÖRGYI szépen felsorolja az érinteni szükséges gondokat. Kezdhetjük a cikk végéről is. 1./ Ez az RMDSZ ugyan az mint az „előző” volt. — Ebben SZENTGYÖRGYI-nek teljesen igaza van. Természetesen hiba, hogy Magyarországon (is) kevesen vannak, akik profin kiismerik magukat Romániában. Bayernak és Bencsiknek sincs arra ideje, hogy a szükséges mértékben figyeljen a meglehetősen bonyolult és kaotikus romániai belpolitikára. Szerintem nem elvárható magyar újságíróktól román nyelvismeret nélkül az, mely elvárásnak – tudhatjuk! -, nagyon sok erdélyi újságíró sem tud megfelelni.(!) És nagyon sok erdélyi választásra jogosult NEM TUD ELIGAZODNI (megalapozott véleményt fogalmazni, döntést hozni) a román belpolitikában. Márpedig az UDMR romániai párt, a román belpolitika része, a románok parlamentjében kellene helyt állnia. Az RMDSZ-ről csak az alkothat megalapozott véleményt, aki követi a „román politikát”.(!)
TEHÁT NEM Bayernak és Bencsiknek kell jól ismernie az UDMR-t, hanem az Erdélyben élőknek kellene állhatatosan követni és kritizálni az „etnikai párt” tevékenységét és mulasztásait. Mert a MEGOLDÁS KULCSA nem Bayer, Bencsik, és Orbán kezében van.(!!!) KÖZVETLEN HATÁSSAL az erdélyiek lehetnének a választott pártjukra. Ezt a körülményt be kellene látni és el kellene fogadni.
IDÉZEK: „…gyakorlatilag továbbra is egypártrendszerben élünk. Volt ugyan egy szelíd kísérlet a politikai pluralizmus megteremtésére, de az különböző okokból elhalt, közös román-magyar együttműködéssel megfojtották.” — Pontosítani szükséges. KÉT KÍSÉRLETRŐL kell szólni. (Ebben kicsit zavar SZENTGYÖRGYI pontatlansága. És e tévedése „önvallomásos”.) Ide sokat nem írhatok. Tehát csak nagyon röviden. Voltak kevesen akik felismerték az UDMR politikájának rossz irányát, és elképesztő „túlterjeszkedésének”, mindenre rátelepedésének kockázatát. Ezen kevesek PRÓBÁLKOZTAK. De MINDKÉT KÍSÉRLET alkalmával nagyon sokan és nagy erővel gáncsolták őket.(!!!) A románok is, az UDMR vezetői is, az UDMR tagsága is, és az erdélyi magyar aktív választók többsége is GÁNCSOLTA még azt a lehetőséget is, hogy versenyhelyzetbe kerüljön az RMDSZ.(!!!) Legyünk végre őszinték magunkhoz! A magyarság „nyírta ki” a Polgári pártot és a Néppártot is. Az erdélyi többség FOLYAMATOSAN a „kormányon lévő” UDMR-ért aggódott, meg a szeretett Markó Bélájáért remegve teljesen cserben hagyta, magára hagyta Tőkés Lászlót. Tőkéssel fordultak szembe és Béláért álltak ki!!! Kész őrület! De ha ezt utóbb nem valljuk be, és ha nem ismerjük el sok mással együtt elkövetett hibának, akkor is megtörtént ami megtörtént.(!) És ami megtörtént, annak akkor is van ma következménye, ha hallgatunk róla.(!)
Szerintem most (is!) ostobaság Magyarország felé, Orbán felé mutogatni. NEM Orbán és nem a Fidesz hozta létre, és tűri meg az UDMR kiskirályságát Erdélyben.(!!!) Orbán és a Fidesz nem tudja megszavazni az UDMR-t. És nem tud tüntetni ellene. Azt tapasztalni a legaggasztóbb, hogy Erdélyben NINCS AZOKNAK TÁMOGATÁSA, akik változtatni szeretnének. Sokan csak az otthonmaradásig, a fotelban ücsörgésig jutnak el. Ez a dráma! Az erdélyi többség önmagába, saját erejébe vetett hite veszett el valahol… Ezért (is) fő felelős az UDMR. De a lényeg most már nem csak a felelős keresés, hanem az önbizalom visszanyerése lenne fontosabb.
Az erdélyi magyar „egypártrendszer” tökéletes kiépülésének felelőse fele részben az erdélyi magyar közösség. Akik sunnyogva, egyetértően hallgatva, meg a hasznot is lesve hagyták kiépülni Markó Béla kiskirályságát. Azt senki nem hihette, hogy a románok olyanokat fognak támogatni, akik nem a románok távlatos céljait támogatják. Legyünk őszinték! A magyar közösség többsége önként lemondott az UDMR ellenőrzéséről, és a homokba dugta a fejét. És kicsit sem hallatta a hangját, nem ismertette céljait. Ennek a magatartásnak a következményét most nem lehetséges a fotelban üléssel megszüntetni.(!) Ezért van szükség az elkövetett hibák kitárgyalására. Ennek halogatása biztosan további hibák elkövetéséhez vezet.
/Itt folytatom/
Orbán és a mindenkori magyar kormány NEM fordulhat szembe az erdélyi aktív magyarok 85%-a által évtizedek óta (szinte kizárólagosan) támogatott UDMR-el. Ez egy olyan politikai AXIÓMA, amit láthatóan Erdélyben az emberek döntő többsége képtelen tudatosítani magában. Pedig nagyon fontos lenne! Hogy lehet mindenről csak érzelmi alapon „gondolkodni”? Hogy nem lehet azt megérteni, hogy a politikusnak is vannak ésszerű kötelmei. A közélet működésében is vannak szabályok, melyek nincsenek pontokba szedve kifejtve, leírva, de ennek ellenére léteznek.
Erdélyi magyarság politikai képviselete speciális. „Keveredik” az etnika a politikával, és ez olykor nehezíti a helyzetet. De az elvárható lenne, hogy ma már minden erdélyi kiismerje magát a közéletben. Elvárható lenne, hogy legyen egy kevés jogismerete. Nekem komikus, hogy 30 év kevés a többségnek arra, hogy a modern demokrácia sajátosságait megismerje.
A kisebbségi létezés nehéz, de az nem könnyít rajta, ha homokba dugjuk a fejünket! Ez inkább nehezít. Mégis ez a gyakoribb.(!)
Orbán és a Fidesz sem tud változtatni az Erdélyben kialakult politikus kontraszelekción. A mérgező kútfő ebben a dologban is a helyi közönyösség. A félrenézés, a csendes szem lesütés. Ha volt becsületes, jóra törekvő próbálkozó a politikában, akkor az sem kapott védelmet. Pedig ha a választók nem állnak a képviselőjük mögé, akkor a képviselő csak ERŐTLEN lehet. Mert a politikus valódi erejét a mögötte stabilan meglévő támogatottság adja. (Pl. ha márc 10-én 3 ezren jelennek meg a megemlékezésen, akkor az SZNT vezetője SÚLYTALAN. Mert nem áll mögötte tömeg.
Erdélyben a többség ez a nyilvánvalóságot sem érti.
Magam mindig csak azt halottam, hogy „egyik párt emberei sem jobbak…” Ha ez az igazság, akkor valóban nagy a baj, és nincs remény!
Ismételd csak ,hajtogasd csak monomániásként mert ez az az igazság .
Megint csak azt tudom írni, mint a másik cikknél: tetszett volna másik pártot felépíteni.
Elkezdték valakik, de eredménytelen lett a választóknál.
Szerintem OV-nak sem lenne ellenére, hisz ezek őt is szembeköpték, pedig az első ciklus
alatt is minden tőle telhetőt megtett az ottaniakért, mégis 2002-től jött a pacsizás az efftik
között azonnal. Nem csoda, valójában ők tartoznak össze.
De ezt az ottani szavazóknak kell kimondani. OV hozott anyagból főz. azt megtette, hogy
Tőkést mindenképpen bejuttatta.
Most utolsó pillanatban, viszont nem tartom célszerűnek lebeszélni az ottani magyarokat
arról, hogy szavazzanak arra, akinek van esélye. Ha nem mennek el, biztosan nem lesz ott
magyar párt színeiben senki Romániából. Sem jó ember, sem nem jó ember.
Az pedig megadja a lehetőséget arra, hogy akik azt akarják, azt mondhassák, hogy nincs
is ott annyi magyar, amennyi pedig valójában van.
Mert egy ilyen választás egy ilyen helyzetben az annak is a kinyilvánítása, hogy vagyunk, hogy
mennyien vagyunk.
Aztán tanulság – 5 év lesz arra, hogy egy másik pártot elfogadtassanak az ottani magyarokkal.
Olyan vezetőkkel, olyan képviselőkkel, akikre nem lehet azt mondani, mint amit az RMDSZ-re.
De ahhoz sokat kell dolgozni rajta és nemcsak cikkeket írogatni.
És nem az anyaországiak esélyét is rontani, megpróbálva elbizonytalanítani az itteniek közül
is valamennyit, az ilyen cikkekkel.
A székely góbé is meghasonulhat,belefásul a hülyeségbe !! nincs vezér…egyéniség….