Gyurcsány és az RMDSZ

Azt már tudjuk, hogy az RMDSZ egy ideje – a folyamat kezdete a 2012-es romániai választások utánra tehető – azon igyekszik, hogy normalizálja kapcsolatait a magyarországi kormánykoalíció pártjaival. Amire – ebben egyezzünk meg – elsősorban az RMDSZ-nek volt nyomasztó szüksége. Hogy miért? Elsősorban azért, mert a bukaresti hatalmi erőközpontokban a “szövetségnek” erősen meggyengültek a pozíciói, érdekérvényesítő ereje pedig ezzel párhuzamosan gyengült.

Közismert, hogy az RMDSZ korábban – különösen a Markó-éra alatt volt ez így -, elsősorban a magyarországi balliberális oldalhoz vonzódott, velük épített ki mindenféle kapcsolatokat. Tette mindezt természetesen az egyenlő távolságtartás jegyében. Ez például Markó Béla esetében, aki kizárólag a budapesti “haladó” sajtóban publikál, ma is változatlanul így van. A 2012-es esztendő jelentette a fordulópontot, amikortól a Fidesz-RMDSZ kapcsolatok fordulópontjukhoz értek, ekkortól kezdett háttérbe szorulni az RMDSZ-ben a Markó-Verestóy-Frunda-Borbély tengely, s erősödött meg a székelyföldi “fiatal farkasok” – Kelemen Hunor, Tamás Sándor, Antal Árpád, Ráduly Róbert – befolyása a pártban.

Mindezek ellenére az RMDSZ-re máig a kettősség jellemző: egyrészt a 2010 óta kormányon levő Fidesz irányába való fordulás, másrészt, különösen a háttérbe vonult, de befolyásukat máig őrző egykori csúcsvezetők körében, a balliberális körökkel változatlanul fenntartott jó viszony. Magyarán: az érdekeik a Fideszhez, az érzelmeik a balliberálisokhoz láncolják az erdélyi “érdekvédőket”. Eme utóbbiba belefért az is, hogy egyesek magával Gyurcsány Ferenccel “üzleteljenek”. Annak ellenére, hogy előzőleg Fletó a magyar állampolgárság határokon kívül rekedtekre való kiterjesztése ellen kampányolt.

Ma úgy fest, hogy a Fidesz változatos módszerekkel igyekszik ugyan befolyást gyakorolni az RMDSZ-re, ennek ellenére a “szövetségben” tovább élnek a régi beidegződések, sokakban tovább él a zsigeri elllenszenv a magyar polgári erők, sőt annak vezetői ellen. Amit a Fideszben érzékelnek ugyan, de úgy tesznek, mint akik nem vesznek tudomást róla. Másképpen: tudom, hogy tudod, hogy tudjuk…

Ebben a helyzetben Gyurcsány minden RMDSZ-t érintő elmarasztaló kritikája, vádaskodása a “szövetség” állásainak megszilárdulásához járul hozzá, mind maradék erdélyi választói körében, mind a Fideszhez fűződő kapcsolatában. Ne feledjük: ellenségem ellensége a barátom.

Következésképpen Ferenc “testvér” minden határon kívüliek számlájára megeresztett ellenséges kirohanása által az RMDSZ malmára hajtja a vizet. Ezt is megértük.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Egy tragédia évfordulójára

Négy esztenedeje, 2015. október 3o-án, a bukaresti Colectiv nevű szórakozóhelyen történt az a tűzeset, amely …

2 hozzászólás

  1. Az RMDSZ-nek a rendszerváltáskor több, mint 1 millió szavazóbázisa volt. Most ez a 300 ezret sem éri el, mert közel 30 év alatt semmit nem tettek semmit a magyarságért. Ezért aztán nem is szavaznak rájuk. Én is mindenkit arra bíztatok, hogy más pártokra szavazzon és ne az RMDSZ-re.

  2. Saját vicc 1990 Mi a felvidéki magyar? Csáky szalmája! Mivel kábitják az Erdélyit? Markóval! Mivel irtják a Délvidékit? Kaszával!
    Csak a nagyon buta ember nem látta meg Markó Bilában a Lenin hasonmás zsidót!
    Gengszterváltás után

    Csorog az ajkakról a demokrácia
    Lépes méze,
    De csak a nagyon buták,
    Mennek lépre!

    Eszménykép ma mindnek,
    A gazdag polgár!
    Megint csak a bolondító,
    Aki valóban jól jár!

    A többség uralma ma
    A beugrató ötlet.
    De mindig, alul a többlet
    Tartotta el az ökröket!

    Sok az ellentmondás,
    Az ész kevés.
    Így ma is üzlet,
    A nagy átverés!

    Politikus a közjólét helyett,
    Szajkózza a közhelyet.
    Közelebb a Mennyország!
    Mehetsz! „Áldásom” rád
    89

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük