Forduljunk Orbánhoz?

Az Orbán Viktorhoz és az általa vezetett politikai érdekközösséghez való viszonyulás már jó ideje fontos része a határon túliak politikai önmeghatározásának is.

Nem kivétel ez alól az RMDSZ sem. A Markó-féle politikai vonalvezetés alternatíváját – mint később kiderült: sikertelenül – megteremteni próbáló erdélyi politikai szerveződések – Magyar Polgári Párt, majd Erdélyi Magyar Néppárt – már eleve a Fideszt tekintették természetes szövetségesüknek. Csak emlékeztetnék arra, hogy 2011 februárjában a “szövetség” tisztújító kongresszusán még nem a Fidesz által támogatott, a későbbiekben korrupciós ügyei miatt a politikából távozni kényszerült elnökjelölt lett a befutó, hanem a sokak által Markó Béla strómanjának tekintett Kelemen Hunor.

Az RMDSZ ma már nyíltan vállalt Fidesz-barátsága 2012 nyarától számítható. Ekkor köttetett az egyezség, amelynek következményeként a balliberális kötődésű Markó-vonal befolyásos alakjai kiszorultak – vagy csak látszólag háttérbe húzódtak – az RMDSZ felső vezetéséből. Cserébe a Fidesz kivonta az erdélyi politikai porondról a korábban erkölcsi és anyagi támogatását élvező ellenzéki törpepártok – Magyar Polgári Párt, Erdélyi Magyar Néppárt – kulcsfiguráit: Szász Jenőre egy számára frissen felállított intézetet bízott, Tőkés Lászlót pedig újabb EP-képviselői mandátumhoz juttatta a saját listáján.

Akkortól kezdve az RMDSZ gyakorlatilag bemenekült Orbán mögé, minden jelentős erdélyi magyar ügy megoldását kizárólag a Fidesztől reméli. Lásd a marosvásárhelyi orvosi egyetemen folyó magyar nyelvű orvosképzés, valamint a római katolikus középiskola problémáját. Az RMDSZ elszántságából, elkötelezettségéből mára már annyira sem futja, hogy a székelyföldi autonómia-statútum tervezetét felvállalja, ezért egyéni törvényjavaslatként került a parlamentbe. A “szövetségi” diskurzusban az autonómiát gondosan kerülik, vélhetőleg azért, nehogy magukra haragítsák a centenáriumi ünnepség lázában élő román többséget. Mert akkor vége a magánhaszonra folyatatott “érdekvédelemnek” is.

Fájó kimondani: az RMDSZ érdekérvényesítő ereje mára a nullával egyenlő. Aminek nem annyira az őt körülvevő ellenséges politikai légkör, mint inkább az utóbbi bő két évtized alatt folytatott önfeladó politika az okozója. Ide vezetett a klasszikusnak számító “merjünk kicsik lenni” parancs követése. Miközben az RMDSZ az eljelentéktelenedés útját járja, politikusainak zöme szűk magán- és csoportérdekek szolgálatát tartja az egyetlen feladatának. Közösségi célokról legfennebb az általa megvezetni, manipulálni óhajtott, egy másik őskomcsi által a “stupid people” kategóriába sorolt választópolgárok előtt szokott papolni. Igencsak jellemző példa: a marosvásárhelyi orvosi helyzete kapcsán az egyik RMDSZ-es középvezető cinikusan vágta oda egyetemi oktató beszélgetőtársának: forduljanak Orbánhoz!

Nem kétséges, Orbán Viktorban, az általa vezetett nemzeti, keresztény, polgári erőkben erős támaszra leltek a határon túli magyar közösségek. Sajnos, a magyar politikai porond többi szereplőjéről ez nem mondható el. Ennek ellenére, ahol mód van rá, ahol van parlamenti képviselete, ott saját szervezeteinek kellene ellátnia ezt a feladatot. Ennyivel tartoznak választóiknak, akiknek mégiscsak kiváltságosnak számító pozícióikat köszönhetik.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Csak az nem látja, aki nem akarja

Már csak ilyen az emberfia, mindig reményteljes várakozás tölti el, ha új arcok, tehetséges emberek …

4 hozzászólás

  1. Mi,az anyaországiak,büszkék vagyunk Orbán miniszterelnök úrra és nemzetpolitikájára.Lehet,hogy gúnyból mondta,aki,mondta,hogy :fordulj Orbánhoz,de helyesen mondta.Felelős magyar politikus segít. Az RMDSZ-nek pedig el kell végeznie a számvetést,hogy kihez tartozik igazán !

  2. Kiss László

    Bassza meg, eltévedtem?! Mi a faszom ez itt, a hvg.hu?!

    Ha az RMDSZ érdekérvényesítő képessége gyakorlatilag nulla, és gyakorlatilag egy Jobbikhoz (illetve a komplett magyar “ellenzékhez”) hasonlóan csak a parlamenti ólmeleget élvező csipet csapat ül a vezetőségében, akkor talán helyben kellene megoldani a problémát, nem?

    Az egész magyarságban közmondásosan a székelyek a nemzet józan esze. Vona Baby Gabynak már megmondták remek kampánykörútján, hogy “rád még a disznóólamat se” – helybélieket nem lehet ilyen elegánsan elküldeni a büdös picsába?!

    Mi a franc ez a liberális nyávogás?

    Erdélyből!

  3. Kiss László

    Kedves Szentgyörgyi László! Ezt a levelet kaptam tőled a személyes e-mail címemre (remélem, nem haragszol meg rám a tegező stílusra, semmiképpen nem a tiszteletlenség jele – és mivel nem vagyok libsi, felteszem te sem, nyugodtan iktathatom. Ha szerinted nem, akkor töröltesd a moderátorral – bár akkor kétségeim lesznek, hogy akkor mégiscsak a hvg.hu-n kempingezünk):

    “Kérem tisztelettel,
    ilyen az rmdsz által három évtizede megvezetett erdélyiek, székelyek többsége,
    beleértve a “krémet”,
    az ilyen-olyan rendű és rangú tisztségviselőket, azaz az “elitet”, főleg a politikait, amelynek tagjait kilóra vettek meg a bukarestiek. A teljes erdélyi magyar társadalomra úgy rátelepedett az rmdsz, hogy mukkanni sem mer ott, ahol valamiféle egzisztenciális kiszolgáltatottsági viszony áll fenn, mint például a helyi önkormányzatok által fenntartott oktatási intézményekben…
    Mérgesen üdvözli Szentgyörgyi László Marosvásárhelyről”

    Lévén budapesti, én nem igazán vagyok erdélyi belpolitikai szakértő, de nyilván kiviláglott a cikkedből, hogy nem igazán értesz egyet az RMDSZ politikájával. Az elhangzottakból az derült ki, hogy az RMDSZ – véleményed szerint – ugyanazt csinálja, mint itt csekély-Magyarországon a Jobbik. Ezt szerintem helyben kellene megoldanotok, és picsán rugdalni azokat a szarháziakat, akik a román parlament ólmelegét (és kényelmes megélhetését) használják. Mint azt előző kommentemben jeleztem is, nem féltem a székelyeket attól, hogy ezt a történetet ne tudnák menedzselni.

    Én a rendszerváltás előtt, 1987-ben lettem ún. “újságíró” – az enyém volt egyharmad részben az első magyar és önálló kézben levő újság (amit akkor 12 részben megjelenő könyvként kellett engedélyeztetni). Írtam 10-12 könyvet számítástechnikában (lehet, hogy több – nem számoltam), meg volt egy 17 éves főszerkesztői múltam magyar IT-lapokban (néha tulajdonosként, bocs).

    https://hu.wikipedia.org/wiki/CoV

    Gonzo újságíróként már kiirtottak a libsi wikipediaból (mondjuk kurvára nem baj, hogy szarházi Uj Péter és Tóta W. Árpád mellett nem szereplek – mert két éve még csak velük voltam) . Ezt a barátnőmtől tudom, ugyanis nem követem a népszerűségemet.

    Hát ugyanis leszarom.

    Nem azért voltam újságíró (UGYANIS ÉN AZ VOLTAM, BASZDMEG – ÉS AZ ÚJSÁGÍRÓ AZ, AKIT AZ ÚJSÁGOLVASÓK ANNAK MINŐSÍTENEK), és akkor szerintem ezt be is fejeztük.

  4. MŰHELYTITKOK POLITIKÁBÓL

    A politikusok szerepérről is kénytelen vagyok néhány mondatot szólni, lassan beleőrülve abba az ostoba népámításba, ami a magyar Parlamentben zajlik. A politikusok szerepköre Földünk minden országában primitív méretűvé zsugorodott. Az országok többségét eleve diktátorok, diktatúrák vezetik, a politikának keresztelt háttár eleve kiszolgáló gépezet. Az erős katonai-hadiipari-ipari hatalmakat ezek a maffiák irányítják már a választások finanszírozásától kezdve a gyakorlatilag közvetlen (személyek beültetése, érdekszférák benyomulása, lobbyzás, korrumpálás) nyomás gyakorlásáig. A politikusi szféra szerepe szócső, hű szolga. A jelentéktelenebb országokban, amelyek azt hiszik, (polgári?) demokráciák, (a tömegek számára talán kevésbé nyilvánvalóan) ugyancsak mindent meghatároznak a gazdasági-katonai csoportosulások. A gazdasági tényezők (maffiák!) a politikusok által fabrikált alig-korlátok között függetlenül élnek, mozognak, mindent, az elosztást is meghatározzák. A politikusoknak, a nagy zajjal marakodó pártoknak csupán az elosztható javak roncsainak sorsára van befolyásuk. A magukat baloldalinak gúnyolóknak ugyan elvileg érdekük lenne a maradványok minél egyenlőbb elosztása, annyira a tőke uralma alatt állnak azonban, hogy a megvalósításra képtelenek. A jobboldali politikusok már elosztási és kirekesztő elveik miatt se akarnak-tudnak az össz társadalom érdekeiben eljárni. Marad tehát a tőke és globalizáció kiszolgálása – ordítozó, mocskolódó viták közepette.
    HALMOS ANTAL BETEG EMBER, MOCSOK VILÁG

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük