Consummatum est

Az elmúlt hét híre: angol kart hoz létre a marosvásárhelyi orvosi egyetem. Igen, igen, így van: nem magyart – amire egyébként a törvény is kötelezné –, hanem angolt. Legalábbis így döntött az intézmény legfőbb vezető testülete. Márpedig, amit a fényes tekintetű szenátus eldönt – merthogy az egyetemi autonómia szent, még a törvénynél is elébbvaló –, azt szokása szerint véghez is viszi. Ha a fene fenét eszik – esetünkben magyar nyelvű orvosképzést –, akkor is. 

Mellbe vágott a hír, de nem ért meglepetésként. Mert hát – legyünk őszinték! – minden jel, a folyamat egésze – igen, a magyar nyelvű orvosképzés teljes felszámolására irányuló ádáz igyekezet – mind-mind arra mutattak, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Ezt csak a bűnösen naivak, az önérdekből hiszékenyek, vagy a gyalázatos árulók tagadták nyilvánosan. A többiek bátran a “vétkesek közt cinkos aki néma” kategóriába sorolhatók.

Ismétlem – és most lehet engem újfent  nyegleséggel vádolni! –: előrelátható volt, hogy mindez be fog következni. Különösebb tájékozottság, az egyetemen belüli viszonyok ismerete nélkül, pusztán néhány, mindenki számára hozzáférhető nyilvános adatból – a beiskolázási számok, a tanári kar nemzetiségi összetétele – valamint a vezetőségi posztokat betöltő magyar professzorok hozzáállásából más nem is következhetett… Ezt, hogy úgy mondjam, a vak is látta, csak a fékezhetetlen agyvelejű orvosprofesszorok nem. Vagy ha mégis, akkor nem tartották érdemesnek nyilvánosan kimondani…

Most pedig, amint az nálunkfelé általában lenni szokott, folyik az egymásra mutogatás, a felelősség szétkenése. Magyarázza a bizonyítványt mind a kishitű (vagy csak számító, kizárólag a saját szakmai karrierét szem előtt tartó) orvosprofesszor, mind az inkább saját zsebre, mint a közösségi érdekekért hajtó politikus. Aztán holnap, holnapután szeme se rebben, amikor látja az intézmény homlokzatán a feliratot: George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem.

Végezetül, az örökérvényű Széchenyit parafrazálva: minden közösségnek olyan vezetői vannak, amilyent érdemel. Nem egyébért említem, csak nehogy bárki is azt gondolhassa, hogy vétek nélkül való. Bár az is igaz: kit kit hatalma, kompetenciája arányában terhel a felelősség. A marosvásárhelyi egyetemen (még) folyó magyar nyelvű oktatás sorsáért is.