Gyurcsány és az RMDSZ

Azt már tudjuk, hogy az RMDSZ egy ideje – a folyamat kezdete a 2012-es romániai választások utánra tehető – azon igyekszik, hogy normalizálja kapcsolatait a magyarországi kormánykoalíció pártjaival. Amire – ebben egyezzünk meg – elsősorban az RMDSZ-nek volt nyomasztó szüksége. Hogy miért? Elsősorban azért, mert a bukaresti hatalmi erőközpontokban a “szövetségnek” erősen meggyengültek a pozíciói, érdekérvényesítő ereje pedig ezzel párhuzamosan gyengült.

Közismert, hogy az RMDSZ korábban – különösen a Markó-éra alatt volt ez így -, elsősorban a magyarországi balliberális oldalhoz vonzódott, velük épített ki mindenféle kapcsolatokat. Tette mindezt természetesen az egyenlő távolságtartás jegyében. Ez például Markó Béla esetében, aki kizárólag a budapesti “haladó” sajtóban publikál, ma is változatlanul így van. A 2012-es esztendő jelentette a fordulópontot, amikortól a Fidesz-RMDSZ kapcsolatok fordulópontjukhoz értek, ekkortól kezdett háttérbe szorulni az RMDSZ-ben a Markó-Verestóy-Frunda-Borbély tengely, s erősödött meg a székelyföldi “fiatal farkasok” – Kelemen Hunor, Tamás Sándor, Antal Árpád, Ráduly Róbert – befolyása a pártban.

Mindezek ellenére az RMDSZ-re máig a kettősség jellemző: egyrészt a 2010 óta kormányon levő Fidesz irányába való fordulás, másrészt, különösen a háttérbe vonult, de befolyásukat máig őrző egykori csúcsvezetők körében, a balliberális körökkel változatlanul fenntartott jó viszony. Magyarán: az érdekeik a Fideszhez, az érzelmeik a balliberálisokhoz láncolják az erdélyi “érdekvédőket”. Eme utóbbiba belefért az is, hogy egyesek magával Gyurcsány Ferenccel “üzleteljenek”. Annak ellenére, hogy előzőleg Fletó a magyar állampolgárság határokon kívül rekedtekre való kiterjesztése ellen kampányolt.

Ma úgy fest, hogy a Fidesz változatos módszerekkel igyekszik ugyan befolyást gyakorolni az RMDSZ-re, ennek ellenére a “szövetségben” tovább élnek a régi beidegződések, sokakban tovább él a zsigeri elllenszenv a magyar polgári erők, sőt annak vezetői ellen. Amit a Fideszben érzékelnek ugyan, de úgy tesznek, mint akik nem vesznek tudomást róla. Másképpen: tudom, hogy tudod, hogy tudjuk…

Ebben a helyzetben Gyurcsány minden RMDSZ-t érintő elmarasztaló kritikája, vádaskodása a “szövetség” állásainak megszilárdulásához járul hozzá, mind maradék erdélyi választói körében, mind a Fideszhez fűződő kapcsolatában. Ne feledjük: ellenségem ellensége a barátom.

Következésképpen Ferenc “testvér” minden határon kívüliek számlájára megeresztett ellenséges kirohanása által az RMDSZ malmára hajtja a vizet. Ezt is megértük.