Ionopot chivanoc, Hunor!

Talán emlékeznek még Klaus Iohannis román államfő tavaly tavasszal elhangzott botrányos kijelentésére, amelyben egyenesen Erdély magyar kézre játszásának kísérletével vádolta meg legfőbb politikai ellenfelét, az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Pártot.

„Jó napot kívánok, PSD!” – mondta akkor (szándékosan?) tört magyarsággal az elnök. „Hihetetlen, kedves románok, hogy mi zajlik Románia Parlamentjében. A PSD segített az RMDSZ-nek, hogy átmenjen a képviselőházon egy olyan törvény, amely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel. Hihetetlen, milyen egyezségekre kerül sor a parlamentben. Miközben jómagam, a kormány és a többi hatóság az emberek életéért küzdünk, azért harcolunk, hogy szabaduljunk meg ettől a járványtól, a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak. Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért nektek Orbán Viktor Budapestről e megállapodásért cserében?” – hangzott el Iohannis rezidenciáján 2020. április 29-én.

Az államfő Székelyföld autonómistatútumának tervezetét bírálta akkor, a PSD-t vádolva meg azzal, hogy segített az RMDSZ-nek abban, hogy hallgatólagsoan, azaz szavazás nélkül átmenjen a javaslat a képviselőházon. A Iohannis vádaskodása által kiváltott hisztéria páratlan volt, ennek a sovén felhorgadásnak a számlájára írható a június 4-ei trianoni diktátum nemzeti ünneppé nyilvánításának törvénybe foglalása.

Az egyik román tévécsatornának nyilatkozó Kelemen Hunor, az esetre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte „senki sem akarja Erdélyt eladni, elszakítani”. Majd így folytatta: „Semmiféle titkos szövetkezés nem volt, és ezt Iohannis államelnök is tudta”. Továbbá: „Tavaly még dilemmában voltam azt illetően, hogy Iohannis elnök kijelentése a PNL és a PSD között zajló politikai harc részét képezte-e, vagy pedig paradigmaváltás volt. Ma már elmondhatom, hogy véleményem szerint a politikai harc része volt, semmi több” – vélekedett az RMDSZ elnöke.

Szóval azt mondja Kelemen, hogy tavaly ugyan még meg volt győződve, hogy az államfői kirohanás a paradigmaváltás jele, ma viszont már másként látja. Nocsak. Miben változott a helyzetünk a tavaly áprilisihoz képest, ami Kelemen Hunor korábbi álláspontjának feladását indokolná? Szerintem pusztán az RMDSZ elnökének nézőpontja változott – az erdélyi magyarság állapota, kilátásai nem -: most már a kormánykoalíció tagjaként, hatalmi pozícióból szemléli az egészet.

És ebbe szerinte belefér az is, hogy a titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatként tekintsenek az erdélyi magyarokra, csak ő, Kelemen Hunor és az RMDSZ a román hatalom része lehessen.