Lehazudnák a csillagokat az égről

Forrnak a politikai osztály kormánypárti és ellenzéki oldala, a román média és az úgynevezett akadémiai világ által egyaránt táplált magyarellenes indulatok a Gyulafehérvári Kiáltvány – tudják: amelyik kimondta Erdély Romániához csatolását – centenáriumának évében.

Az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron összegyűlt románok kiáltványban fejezték ki követelésüket, hogy Erdély csatlakozzon Romániához. Az ez alkalommal közfelkiáltással elfogadott dokumentumban a következőket ígérték: teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népeknek; egyenlő jog és teljes autonóm szabadság az állam összes felekezetének; korlátlan sajtó-, gyülekezési és egyesülési jog, stb. Hogy mindebből mi valósult meg az elmúlt száz esztendőben? Nem sok, mondhatnánk: szinte semmi.

Válaszként az erdélyi magyarok 1918. december 22-én Kolozsváron egy ellengyűlést tartottak, amelyen viszont azt mondták ki, hogy ők pedig ragaszkodnak Magyarország területi épségéhez, egyben követelik „minden ittlakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot”. Az erdélyi németség a Romániával való egyesülés mellett foglalt állást. Később a legnagyobb szász társadalmi egyesület ugyan tiltakozott Erdély elszakítása ellen, kijelentve, hogy Erdélyt továbbra is Magyarországhoz tartozónak tekinti, de ez már nem sokat jelentett.

Megjegyzendő: mindhárom dokumentum  jogilag egyenértékű, pontosabban születésük pillanatában a nemzetközi jog szempontjából semmit sem ért. A román álláspontnak a román hadsereg bevonulása adott súlyt, amit 1920. június 4-én Trianonban emeltek jogi erőre.

A centenárium kapcsán többször elhangzott magyar részről: csak azt kérjük, amit a Gyulahervári Kiáltványban anno megígértek nekünk. Elsősorban autonómiát. Nos, nem mondható, hogy az ígéretek be nem tartásának tényével való szembesítés rossz lépés volt, de azt talán azok sem remélték, akik megtették, hogy beismerésre, jobb gondolatokra készteti a román felet. Annál inkább a szokásos (ki)magyarázkodásra, értelmezési hókuszpókuszokra, az igazság sajátos módon  történő kibontására. Magyarán: lehazudnák a csillagot is az égről, csakhogy vélt igazukat bizonyítsák.

Ezt tette legutóbb a Román Akadémia szekus múltú elnöke is, aki kerek-perec kijelentette: az említett Gyulafehérvári Kiáltványban egyáltalán nem ígértek autonómiát, következésképpen az ígéretek be nem tartására vonatkozó magyar érvelés hamis. Hogy kit győzött, győzhetett meg az akadémiai elnök ezzel az érveléssel, azt nem nehéz elképzelni. Mindenesetre nem ártana valamiféle frissebben datált, Románia által is aláírt nemzetközi egyzményre, dokumentumra hivatkozni az autonómia melletti érvéként, mondjuk az ET 1201-es ajánlására, amelynek 11. pontja éppen a területi autonómiáról szól.

Igaz, ez sem jelent sokat, különösen a román politikusok számára, akik nem akadnak fenn, ha egy egyezmény, szerződés pontjainak megszegése szolgálja pillanatnyi érdeküket. Ismerik a mondást: ha egy román politikus aláír egy szerződést, az nem bizonyít semmit, azt végképp nem, hogy be is szándékozik tartani, legfennebb annyit, hogy tud írni.

 

Ez is érdekes

Himnusz a szabadságról

A sors különös kegye folytán érdekes, de inkább értékes élménnyel gazdagodhattam a minap: Budapesttől Kolozsvárig …

5 hozzászólás

  1. A Gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozata
    Az eredeti román nyelvű szöveg magyar fordítása (részletek):

    III. Ezzel összefüggésben, az új román állam megalkotásának alapelveiül, a
    Nemzetgyűlés kimondja a következőket:
    1. Teljes szabadság az összes együtt lakó népek számára. Minden nép saját
    nyelvén, kebeléből való egyének által fogja művelni, kormányozni magát és
    törvénykezését ellátni; minden nép ama egyének számának arányában, akik alkotják,
    meg fogja kapni a jogot a Törvényhozó Testületekben és az ország kormányzásában
    való képviseletre.

    1. Deplină libertate națională pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare
    popor se va instrui, administra și judeca în limba sa proprie prin indivizi din sînul său
    și fiecare popor va primi drept de reprezentare în corpurile legiuitoare și la
    guvernarea țării în proporție cu numărul indivizilor ce-l alcătuiesc.

    4. Tökéletes sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság; minden emberi gondolat
    szabad terjeszthetése.

    4. Desăvîrșită libertate de presă, asociere și întrunire; liberă propagandă a tuturor
    gîndurilor omenești.

    IV. A Nemzetgyűlés kifejezést ad ama óhajának, hogy a béketanácskozás valósítsa meg
    a szabad nemzetek közösségét oly módon, hogy a jog és szabadság a nagy és a kis
    nemzetek számára egyformán biztosíttassék, a jövőben pedig kiküszöbölje a háborút,
    mint a nemzetközi viszonylatok szabályozóját.

    IV. Adunarea Națională dă expresie dorinței sale ca Congresul de pace să înfăptuiască
    comuniunea, națiunilor libere în așa chip, ca dreptatea și libertatea să fie asigurate
    pentru toate națiunile mari și mici deopotrivă, iar în viitor să se elimineze războiul ca
    mijloc pentru regularea raporturilor internaționale.

  2. Szar emberek ezek…és nem mellesleg primitívek is.
    Ha valaki nem tudná, a nostyukról beszélek.
    Az amerikai szenátor pedig menjen ismét Vietnamba bombázni ártatlan embereket. Szar ember az is a javából…

  3. Kedves erdélyi barátaim,
    ha elolvasom a Gyulafehérvári nyilatkozatot akkor a
    II. bejegyzés így hangzik:
    • II. A nemzetgyűlés a fent említett területeknek ideiglenes autonómiát biztosít az általános népszavazással választott alkotmányozó testület összegyűléséig.
    Mivel nem ismerem mélyen az eseményeket, kíváncsi lennék arra, hogy az alkotmányozó testület milyen határozatot hozott.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük