Zsákutcában az erdélyi magyar politika

“Az RMDSZ új elemeket vinne be a bukaresti szociálliberális koalícióval kötött parlamenti együttműködési megállapodásába, a kormányzati szerepvállalásra azonban nem adottak a körülményeket” – jelentette ki Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a szervezet vezérkarának számító Szövetség Állandó Tanács (SZÁT) hétvégi ülése után. Hogy mit akart mondani a “szövetségi” vezető? Szerintem csupán annyit, hogy bizony akarnak ők, hogyne akarnának kormányozni, csakhát ez idő szerint senki sem akarja eléggé őket partnerként.

Érdekes, alig egy héttel korábban, amikor szinte megegyeztek a poszkommunista PSD-vel, nem ezt mondták, pedig a körülmények azóta nem sokat változtak. A lényeget illeteően legalábbis. Emlékeztetőül: nem autonómiát, nem magyar tannyelvű önálló állami tudományegyetemet ígértek – ezek már rég kimaradtak az RMDSZ követeléslistájáról -, még csak Székelyföldet érintő autópályát sem… Mindössze lightosabb követelések teljesítésére – az anyanyelv-használati küszöb csökkentése, a kisebbségi törvény napirendre tűzése, március 15-e hivatalos ünnepnappá nyilvánítása – tettek ígéretet. S mégis mekkora botrányt, milyen veszett magyarellenes hangulatot provokáltalk ki a szekus ellenőrzés alatt álló médiák, s a hivatásos nemzetféltő politikusok pillanatok alatt.

Jut eszembe a mondás, miszerint román ember olyan szegény soha nem lehet, hogy ígérni ne tudjon. Aki csak valamelyest ismeri az itteni viszonyokat, jól tudja: az ígéret betartásáig igen hosszú az út. Ez esetben is valószínűleg a szépen hangzó ígéretekkel maradtunk volna. Az ilyen-olyan vezető tisztségekbe beültetett RMDSZ-es politkusok pedig a hatalommal és a kapcsolatrendszerrel járó anyagi haszonnal.

Az RMDSZ érdekérvényesítő ereje, húsz esztendei folyamatos kormányzás, vagy hatalom közeli politizálás után, ma már a nullával egyenlő, s ami még rosszabb: a románok sem veszik komolyan a “magyar” pártot. Már hogyan is vehetnék, amikor román politikusok is azzal élcelődnek a tévében, hogy a “szövetségi” vezetők az autonómia-követeléssel mennek be a miniszterelnökhöz, s erdőkitermelési engedéllyel a zsebükben jönnek ki onnan.

Mindez az RMDSZ által a rendszerváltás óta követett kis lépések politikájának a következménye, a “merjünk kicsik lenni” gyakorlatáé. Ennyi idő talán elegendő lehet arra, hogy az RMDSZ-ben beismerjék, hogy az eddigi követett politikai gyakorlat zsákutcába vezetett, s az erdélyi magyarság számára létfontosságú jogköveteléseket kizárólag nemzetközi segítséggel, külföldi nyomásra lehet elfogadtatni a román hatalommal.

Erre pedig az eddigi harcmodor teljességgel alkalmatlan.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Kit érdekel?

Péntek hajnalban egy közúti ellenőrzés során ittas vezetésen kapták Oltean Csongor ifjúsági államtitkárt. Az esetről …

2 hozzászólás

  1. “..az ígéret betartásáig igen hosszú az út…” különösen a románok részéről, akik mást mondanak mit gondolnak, és másképpen cselekszenek, mint amit ígérek.

  2. Gáspár Anett

    Ne higgy az rmdsz-esnek.
    Az volt a feladatuk a minileninnel együtt, hogy zsákutcába vigyék.
    Mint torgyán és dávid is azt tették itthon.

Hozzászólás a(z) Anna bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük