Tíz éve kezdeményezték, tegnap végre döntés született:  Verespatak felkerült az UNESCO – az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete –  világörökségi listájára. Az Erdélyi-érchegységbeli Verespatakon a bronzkortól kezdődően napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek gazdag tárgyi emlékei maradtak fenn.

Az eset nem érdemelne különösebb figyelmet, ha nem kísérte volna a felvételt szorgalmazók és az azt ellenzők közötti érdekellentétből fakadó heves vita, amelyet a sajtó érthető módon csak felerősített. A konfliktus oka: a verespataki nemesfémbányászat újraindítását szándékozó RMGC és a román állam közötti per. A kanadai tulajdonban lévő RMGC 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, mivel a szükséges engedélyek birtokában sem kezdheti el a kitermelést. Egyébként a hivatalos román álláspont szerint az RMGC olyan, a ciános technológián alapuló kitermelési tervvel állt elő, amelyik nem felel meg sem a romániai, sem az európai környezetvédelmi szabályoknak. A tegnapi döntés gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az RMGC nekilásson az Erdélyi-érchegység mintegy 330 tonna aranytartalékának, valamint 1600 tonna ezüsttartalékának a kitermeléséhez, amely durván számolva mintegy egymilliárd dolláros bevételt jelentene a kanadai-román vegyesvállalatnak.  A kitermeléshez több mint tízszer annyi mérgező cianidvegyületet használtak volna, mint Európa összes aranybányájában együttvéve. Ami Magyarország számára hatalmas környezeti veszélyforrást jelenthetne. Egyébként a magyar törvényhozás már 2009 decemberében betiltotta a cianidos bányászatot Magyarországon.

Az UNESCO döntésének fogadtatása meglehetősen vegyesnek mondható, vannak, akik üdvözlik, vannak, akiknek fenntartásaik vannak. A hivatalosságok egyértelműen üdvözölték, Klaus Iohannis államfő például úgy vélte: Verespataknak a hatóságok és a szakértők összehangolt erőfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlődésének a példájává kell válnia. Ezzel szemben a helybéliek nem kimondottan örülnek a döntésnek, kormánypárti polgármesterük szerint az UNESCO döntése nemcsak Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, hanem egyben sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését is.