Túléljük ezt is…

A román nemzeti ünnep közeledtével – ahogyan az lenni szokott – újra színre léptek azok, akik mindig kaphatók arra, hogy tevőleges szerepet vállaljanak a román-magyar ellentétek kiélezésében. Régi és ismert foglalatosságuk ez nékik. Tagadhatatlan, a magyargyűlölet a román társadalom széles rétegeinek legfőbb jellemzője: pontosan nem is tudják, miért, de gyanakvóan tekintenek mindenre, zsigerből elutasítanak mindent, ami magyar. Számtalanszor tapasztalhattuk, hogy közéleti és egyéb ügyekben megszólaló román emberek – politológusok, újságírók, stb. –, akiknek véleményére adunk, amint magyarokkal kapcsolatos téma kerül szóba, nyomban fröcsögő sovinizmusra váltanak.

Miért van ez így? Talán a lélekbúvárok szolgálhatnak megfelelő magyarázattal rá… Hajlok arra, hogy osszam azok véleményét, akik abban látják ennek legfőbb okát, hogy bizony nem ugyanazokat a könyveket olvastuk. Vagy inkább nem olvastuk… És főleg: történelmi ismereteinket – feltéve, ha egyáltalán vannak – nem ugyanazokból a forrásokból merítettük. Ami természetes, amiként az eltérő nézőpontok is, ahonnan az eseményeket szemléljük… Lásd: Trianon. Egy biztos, a szükséges tudás hiányában bárki kiszolgáltatottá válik a különböző manipulációs kísérletekkel szemben.

A hiányos történelmi ismeretekről szóltam az imént, íme, mit tartalmaz a román nemzeti ünneppé avanzsált 1918. december 1-jei eseményen felovasott Gyulafehérvári Nyilatkozat, amelyre oly gyakran hivatkoznak a nagyromán eszme hívei, de amelyet igen kevesen ismernek. A dokumentumban az áll, hogy a román nemzetgyűlés a bekebelezett területeknek ideiglenes autonómiát biztosít az általános népszavazással választott alkotmányozó testület összegyűléséig, továbbá kijelenti: teljes nemzeti szabadság jár az összes együtt élő népnek; minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által; a lakosok számának arányában minden népet képviseleti jog illet meg a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben. Emellett kijelenti, hogy egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság biztosítandó az állam minden felekezetének, továbbá teljes sajtó-, gyülekezési és egyesülési szabadság.

Mi valósult meg mindebből? Hát nem sok… Ha pedig a be nem tartott ígéretekkel szembesítik őket, máris kitör a botrány, azonnal vádak özöne fogalmazódik meg: a magyarok lábbal tiporják Románia történelmét, a románok méltóságát. Eközben a jobb érzésű román ember csendben meghúzódik, lapul, nehogy színvallásra kényszerüljön. Azt kevesek vállalják, azért megbélyegzés, kiközösítés jár. Hogy mást ne mondjak…

Ez is érdekes

Lehazudják a csillagokat az égről

Nem mondok újat, amikor kijelentem, hogy e tájakon elmélet és gyakorlat, szavak és tettek nem …

4 hozzászólás

  1. “A gyulafehérvári nyilatkozat (románul Declarația de la Alba Iulia) az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen megszavazott határozat, amely kimondta Erdély, a Bánság, Partium és Máramaros egyesülését a Román Királysággal.(!) A határozat sohasem lett a román jogrend része, és azóta is csak mint egyoldalú politikai nyilatkozatra hivatkoznak rá.”(Wikipédia)
    Nagyon el kellene mélyedni azon időszakban, hogy az ember rájöjjön, miért is mentek bele, írták alá a magyar/székelyek. Miért hittek, miben reménykedtek az akkori pár tízéves egyesült Román Királyságnak?!

    • Ez jó kérdés, ViAM, bár azt nem tudtam, hogy a magyarok/székelyek is aláírták, vagyis hogy az ő képviselőik is ott voltak. Lehet, kényszerből.
      Amúgy én ennek a fordítottját vártam, amikor megalakult Erdélyben a székely meg magyar Nemzeti Tanács, vagyis hogy ők is hasonlóképpen kimondják a Magyarországgal való újraegyesülés óhaját vagy Székelyföld függetlenségét. De semmi ilyesmi nem történt sajnos.
      Szerintem székelyföldi autonómia sem lesz – legalábbis csak őrtüzek gyújtásával és hasonló jelképes dolgokkal biztosan nem.

  2. hungaricus viator

    Ezen a gyűlésen nem voltak többen, mint egy átlagos vidéki politikai gyűlésen, összesen ha pár ezer fő. Azért kellett a románoknak ez a színjáték, hogy az esetleges népszavazást elkerüljék.
    Még e télen azután volt Kolozsvárott egy magyar nagygyűlés, melyen – annak ellenére, hogy a már benyomult román hadsereg akadályozta a magyarok mozgását, – valóban 100 000 -es tömeg jelent meg, kinyilvánítva, hogy Magyarország része kívánnak maradni, de képviseltették magukat itt erdélyi románok is.
    A románok gyűlésének semmilyen nemzetközi jogi jelentősége nem volt, és nincs. Az sincs benne egyértelműen megfogalmazva, mely területekre vonatkozik. Ennek az ünneplése a románok részéről maga a történelemhamisítás.

  3. Horváth Attila

    SZERETNÉK LEGALÁBB EGY OLYAN SZERZŐDÉST,VAGY POZITÍV IGÉRETET LÁTNI,AMIT A ROMÉNOK MARADÉKTALANUL BETARTOTTAK !

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.