Ha valakik útszéli hangnemben szidják egymást, többnyire legyintünk rá, hisz nem újdonság ez mifelénk. De ha a parlamentben teszik ugyanezt, azért az mégiscsak más. Vagy mégsem? Ha érvényes a mondás, hogy a választott sem lehet különb, mint a választói, nos, akkor szinte törvényszerű, ami történt.
Mi is történt? Pusztán annyi, hogy a román képviselőház tegnapi ülésén került napirendre a bírák és ügyészek által elkövetett esetleges visszaélések kivizsgálásával foglalkozó ügyosztálynak a megszüntetéséről rendelkező jogszabály. A kormánykoalíciót alkotó pártok, beleértve az RMDSZ-t, támogatják a részleg megszüntetését, míg a szocik (PSD) és a vadnacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ellenzi.
A kérdés heves indulatokat váltott ki a törvényhozásban. A parlamenti vita még viszonylag civilizált hangnemben zajlott. Azt követően a tisztelt ház 171-136 arányban megszavazta a felszámolást előíró törvénytervezetet. A folyosón azonban összeszólalkoztak kicsit – na jó, nem kicsit, nagyon – a képviselő urak. A csetepaté szereplői a Momentum román testvérpártjának, az USR-nek egyik képviselője és az AUR-os Dan Tanasa. Ez utóbbiról tudni kell, hogy nagy „barátja” a magyaroknak, ő volt az a hivatásos feljelentő, aki sorra citálta a román bíróság elé a székelyföldi települések polgármestereit a városháza, illetve a községháza felirat miatt, valamint a székely zászló, illetve a magyar lobogó közhivatalokra, illetve közterekre való kitűzése miatt.
A Tanasa névre hallgató alaknak bizonyára elgurult a gyógyszere, mert igencsak kiborult, s keresetlen szavakkal esett neki politikai vetélytársának. „Nem szégyelled magad, te szamár, hogy így nekem támadsz? Takarodj innen, te tetű! Nem hallod, mit mondok? Megparancsolom, hogy szedd a lábad előlem, ne rontsd itt a levegőt!” – „szónokolt” a parlament folyosóján. Hogy valójában habzott-e a szája, azt nem tudom, de képletesen igen. Mindenesetre, ha a körülötte állók nem akadályozzák meg, könnyen tetlegességgé fajult volna a konfliktus.
Arról, hogy a későbbiekben – kocsmában vagy a mellett – végül is lerendezték-e a dolgot egymás között, nincs tudomásunk…
„Ha érvényes a mondás, hogy a választott sem lehet különb, mint a választói, nos, akkor szinte törvényszerű, ami történt.”
Nagyon érvényes! Az Anyaországban is és másutt is. Sajnos!