Kettőn áll a vásár

Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, másként Tusványos legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye a szombati zárónapi rendezvény volt. Orbán Viktor és Tőkés László előadásait mind a helyszínen, mind a tévék előtt sokan kísérték figyelememmel. Volt is miért.

A magyar miniszterelnök ezúttal is remekelt: Európa, különösképpen Közép-Európa, a Kárpát-medence, benne Erdély, Székelyföld előtt álló változásokról szóló előadása által újfent bebizonyította, hogy azon ritka európai politikusok közé sorolható, akiknek összefüggő történetük van arról, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a földrész azon felelős vezetőinek, akik szívükön viselik az öreg kontinens sorsát. Előadása ezúttal sem maradt visszhang nélkül, különösen a ballibbant magyar oldal, illetve a román ellenzék sovénnacionalista nagyotmondói körében verte ki a biztosítékot. A magyar miniszterelnök korszaknyitó beszédének értékelésével, értelmezésével tele volt a média, sok mindent, s annak az ellenkezőjét is leírták már róla.

Ezért mi most Tőkés László beszédéről ejtünk néhány szót, aki szokása szerint a román-magyar viszonyról, annak állandósult problémáiról értekezett. Íme néhány megállapítása: az erdélyi magyarság ügye közel száz évvel elcsatolása után is rendezetlen, és ez többé-kevésbé így van a többi elszakított nemzetrészek esetében is; román centenáriumi jubilálás elsősorban nacionalista, nacionálkommunista klisékre épül, központi eleme a magyarságról alkotott hagyományos ellenségkép kultiválása; „a magyarság beolvasztására, kiszorítására és megsemmisítésére irányuló, poszttrianoni tradicionális pánromán nemzetstratégia” változott formában továbbra is érvényben maradt; mindezek okán „számítanunk kell Magyarország védhatalmi szerepvállalására, miként a kárpátaljai magyar testvéreink tehetik ezt”. (Mint ismeretes korábban az említett kijelentése miatt fosztották meg a legmagasabb román állami kitüntetésétől.)

Mindezek ellenére Tőkés László szerint a román centenárium jó alkalom lehetne az erdélyi magyarság ügyének megoldására, a románok és magyarok megbékélésére. Ha el tudnánk vonatkoztatni a helyzettől, a centenáriumos rögvalóságtól, akkor igen, akkor lenne rá esély… Csak hát nem éppen Tőkés mondta, hogy „a magyarság beolvasztására, kiszorítására és megsemmisítésére irányuló, poszttrianoni tradicionális pánromán nemzetstratégia” változott formában továbbra is érvényben maradt?

Egyébként is, amiként a házasságban: ez esetben is kettőn áll a vásár…

Ez is érdekes

Himnusz a szabadságról

A sors különös kegye folytán érdekes, de inkább értékes élménnyel gazdagodhattam a minap: Budapesttől Kolozsvárig …

9 hozzászólás

  1. És akkor itt kellene, folytatni …………, hogy így visszakanyarodva Orbán Viktor beszédhez, a gazdasági terjeszkedés, amely kölcsönös érdekeken, és előnyökön alapul segíthet áthidalni a nemzetek közötti ellentéteket.

  2. Vona Gábor

    Orbán ha akarná, akkor kieszközölhetné a határrevíziót, ugyanis az USA és Oroszország, és számtalan más nagy ország a barátunk. Ideje lenne visszaállítani az első és a második bécsi döntés határait. Azaz az új határokat a magyar etniukum határán kéne meghúzni!

    • Önnek alapvetően, elviekben, természetesen igaza van.
      Nem tehető ilyen teher és elvárás Orbán Viktorra.

      Orbán akarná, de más országok nem.
      Az USA-nak, és Oroszországnak sem érdeke ez, sőt.

      Természetesen az lenne jó, ha a határokat visszaállítanák. Azonban a magyarok most is, így is összetartoznak, és immáron fizikai határ nélkül is. Például Románia és Magyarország EU tag.

      • Ez igaz, azonban kissé liberális szájízű. Ugyanis úgy az Erdélyi magyart, mint a Szerbiait, vagy Szlovákiait naponta alázzák meg magyarságában, és naponta semmizik ki és nézik másodrendű állampolgárnak. Ezt másképpen nem lehet jóvátenni vagy megváltoztatni, csak akkor ha újraírjuk a határokat. Az USA Trump vezetésével, most nekünk kedvez és nem a románoknak, Oroszország pedig a mai napig nem ismeri el Magyarország mostani határait, tehát mindkét nagyhatalomtól hathatós segítséget kapnánk, és csupán igényelni kellene…

        • zolatiguszti

          És mit csinálnák a 6-8 millió románnal a visszacsatolás után? Mi el se tudjuk már képzelni mekkora teher volt anno a nemzetiségi politika a Nagy Magyarországon.Iszonyat sokat könyebbedett a döntéshozatal itthon Trianon után.Mást ne mondjak az egyik alhúzódó és meg nem oldott vitája 1914 előtt az országnak a véderő törvény volt amivel Tisza a román inváziót akarta elhárítani.1920 után ez már nem volt téma.Sok költség és sok idő ami ráment az olyanokkal történő egyeztetésekre akik igazából végig a lopáson törték a fejüket.
          De a mai korban már nem divat a terület bővítés.Ha elég erős a gazdaságod simán ki tudsz forgatni egy népet az országából.Mi csak tudjuk, mire észbe kaptunk és leltünk megoldást már csak egy lábbal álltunk a gatyánkban…Mi szükség akkor a visszacsatolásra?
          A mi problémánk az hogy basztatják a nemzettársainkat ott.Azt kell megoldani. Ennek akadálya nagy román elképezlés.Na ezt kell megdönteni és lesz egy kezelhető romániánk, ahol anyaországi segítséggel akár a székelyek-magyarok lehetnének a helyi elit, mert helyzetbe hoznánk őket.
          Amikor megtörtént az 1940-es visszacstolás ellenségeskedést szült az hogy BP-ről mentek tisztviselők visszaállítani a román törvényekről és szabályokról a magyarra a visszacsatolt területeket.
          A helyiek úgy érezték, hogy ők szenvedték meg az egészet és most ejtőernyősöket ültettek föléjük.
          Ezt a hibát kár elkövetni mégegyszer.
          Erdélyről döntsenek az erdélyiek és vezessék is azt, de azt senki se mondta hogy nem lehet lelni ellentétet és megosztási törésvonalat a román-román kapcsolatokban….

        • ” Ez igaz, azonban kissé liberális szájízű. ”

          Logikus

          Abban semmi liberális szájízű nincs. Csupán a józanész, a realítás, nem fogják a területeket visszacsatolni, semmilyen szövetség, semmilyen más állami segítség.

          Én lennék az egyik legboldogabb ember ha megvalósulhatna a visszacsatolás. Ezt oly módon lehet elérni, ahogy Orbán Viktor egységbe szeretné szervezni a Kárpát medencét gazdasági úton, amely nagyon hosszú idő lesz.

          Miért gondolom ezt. Mert azok a hatalmak származástól függetlenül szemetek, pedig jogilag végig lehetne vinni.
          De nem lenne partner hozzá.
          Azonban nem ezt kell látni hanem a töretlen egységben való egységre törekvést. Ebben a kormány tud segíteni, a sajtója, és annak a precíz, korrekt és emberi hangú tájékoztatása, által sok helyen ez meg van, a kormány és Miniszterelnök úr részéről maximálisan.
          Orbán Viktor nagyon jó ember, nagyon kiegyensúlyozott és mérsékelt gondolkodó. Szerintem az állampolgár felé teljes bizalommal lehet, mindig tudja mit kell gondolni, mit kell tenni.

          Nekem ez a véleményem alakult ki, de én azt támogatom, amit Orbán Viktor, ahhoz fogok alkalmazkodni, mert abban bízhatok, hogy az a nemzet javára van.

  3. zolatiguszti

    Anyaországi magyarként elég sokat agyalok ezen.
    Egyrészt szerintem igaz Raffai Ernő álláspontja: Az autonomia követelése pótcselekvés.Sosem fogják megadni.Miért tennék?
    Másrészt mit lehet tenni?
    1 Mindent vissza elv se jó, mert Mo visszakapná a régi problémáját a nemzetiségi konfliktusokat. Ugyanis Trianonban volt jó is.Az anyaországot szétcincálók hatalma lecsökkent és megosztottá vált amikor leszakadtak Mo-ról.Addig egyszerű volt az élet: rohadt magyarok.De most a 7 ország 7 külön érdek, miközben nem tudnak már beleszólni a Magyar politikába.
    2 Jelen szisztéma se jó mert Románia se halad előre ezzel konzervélja az ottélő Magyarok életnívóját is+ zaklatésok.

    Ezért harmadik útként arra jutottam , hogy talán az egyetlen járható és igazságos út az” egyiké se” elv lehetne.
    Az erdélyi románok is morognak a bukaresti pénzelvonások miatt.
    És Bukaresthez képest egy Kolzsvári román is azt mondja hogy Kolozsvár pl egy kis európa bukaresthez képest.
    Nem kellene felvetni az erdélyi románok között, hogy azt értjük, hogy erdéllyel miért több havasalföld és moldva, de mitől több erdély havasalfölddel és moldvával?
    A korrupció ellenes ügyészség támogatottsága a köznépnél éppen azt mutatja hogy a románok többségének is tele a cipője a korrupciós bizánci stílusú államberendezkedésből. Hát fogják meg az 1876-os határokat, rendezzenek népszavazést arról, hogy tényleg ekkora jóság -e a nagyromán dákós projekt, vagy esetleg inkább megtartanák a pénzt maguknak?
    Vagy a román nép szavazása magáról is törvénytelen?

    • Ne haragudjon, de Trianonban semmi jó, semmi jogos, és semmi ésszerű nem volt, az egyik legigazságtalanabb egyezség, amely valaha született.

      Soha nem szabadott volna a döntő pozícióban lévő hatalmaknak ilyen megoldással előállni, mert ez nem volt megoldás semmire.
      Teljesen mindegy milyen szerepet töltött be egy nemzet egy háborúban, egy nemzetet nem lehet szétdarabolni.
      De nem gondolom, hogy a visszacsatolás megvalósulhat.

      Azt pedig, hogy a II. Világháborúban Magyarországnak milyen szerepe volt, nem lehet felhánytorgatni az utókornak.
      Főleg jogi szempontból nem szabad, mivel elégtételt vettek Magyarországon, aránytalanul.

      • Az autonómia követelése pótcselekvés e?

        Minden felmerülő javaslat, amely elősegíti a nemzet egyesülését, akár egy kis lépéssel is, nagyszerű és remélhetőleg áldott dolog.
        Semmiképpen sem pótcselekvés.
        Hogy jogilag milyen megoldás, mint eshetőség.

        Minimálisan méltányos, de minden szívet nem elégítene meg.

        Egyébként a jelenlegi kormány tudná kezelni az esetleges nemzetiségi konfliktusokat Magyarországon belül.

Hozzászólás a(z) .alma. bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük