Szakított az RMDSZ a román kormánypártokkal – adta hírül a média. „A kormány magatartását elfogadhatatlannak tartjuk, és továbbra is azt várjuk, hogy állítsa helyre az eredeti állapotokat az úzvölgyi katonatemetőben és indítson eljárást hivatalból a dormánfalvi polgármester és mindazok ellen, akik feszültségeket keltettek” – idézik Kelemen Hunort az RMDSZ csütörtöki hírlevelében. Az RMDSZ a helyzet rendezéséig okafogyottnak tekinti a kormánykoalícióval megkötött együttműködési megállapodást.
Bárkiben, aki valamelyest figyelemmel kíséri a romániai politika történéseit, azonnal felmerül a kérdés: miért éppen most?, miért éppen az úzvölgyi temető okán? Valahol azt hallottam, a temető-ügy úgy illik az RMDSZ-hez, mint kesztyű a kézhez… Magam is úgy tartom, hogy minden apró jogsértés esetén fel kell emelnünk a hangunkat, minden igazságtalanságot szóvá kell tennünk. De azért meg kell jegyeznem: a marosvásárhelyi orvosi egyetem körül dagadó botrány, a magyar nyelvű képzés felszámolására irányuló lépések, vagy korábban a szintén vásárhelyi római katolikus iskola újraalapításának elgáncsolása, továbbá a vásárhelyi magyarokat ért folyamatos sérelmek miatt még senkinek nem jutott eszébe – mármint az RMDSZ-ben –, hogy esetleg fel lehetne, kellene mondani a PSD-vel kötött paktumot. Hogy az autonómia törvénytervezetének csuklóból történt elvetését ne is említsem.
Élek a gyanúperrel, ha vasárnap nem tartanának EP-választásokat, a mostani paktumfelrúgásra sem került volna sor. Sőt, tovább megyek: közvetlen kapcsolatot látok az egyezség felrúgása és az Europa FM kereskedelmi rádió által megrendelt, május 2. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás adatai között, amely szerint a megkérdezettek alig 3,8 százaléka voksolna az RMDSZ-re. Ami, ha így igaz, azt jelenti, hogy az RMDSZ kimarad az EP-ből.
Ilyenkor jut az ember eszébe, hogy talán kár volt nagy lovon ülve visszautasítani a hárompárti összefogás ötletét, semmibe venni a kicsiny, de mégiscsak létező polgári erők akaratát, lemondani a szavazataikról. Három évtizeden keresztül nap mint nap bizonyítani, hogy a politika ott kezdődik, ahol a tisztesség véget ér.
A középszer arroganciája – amiben főleg a vidéki kiskirályok jeleskednek – előbb-utóbb erodálja a teljes építményt. S akkor már maga Orbán Viktor sem segíthet.
1 et értek
Egyet értenék,ha nem lenne a kend utolsó mondata!
Hogy már Orbán Viktor sem segíthet!
Nekem az a meglátásom,hogy NEM Ő a bűnös abban,hogy a legnagyobb létszámú diaszpóra nem tud segíteni magán.
Ahogyan a nyugati politikai értelmiség elárulta választóit, úgy történt ez keleten is.
Az egyszerű ember békevágya és ősbizalma a nála tanultabbak iránt,
párosul a tanult emberek idealizmusával és pozíciót féltő gyávaságával,
amit kiegészít a média figyelmet elterelő, gyanút eloszlató félrevezetése.
Az eredmény: értetlen, becsapott, tanácstalan választók és a helyzettel visszaélő gazdasági holdudvar a politikusok körül.
Nem Petru Rares hanem Rares Bogdan! Ha lehetne, es ehetne, ez az illeto naponta 3 magyart sutne a roston es megenne. Koponyeg forgato, aki 2 evel ezelot azt a partot (kepviseloit) amelyet most „kepvisel” lehulyezte, impotenseknek stb.nak nevezte. Nagyon veszelyes, biztos az ellenzekel jol kijonne.
Felénk a Bogdan az a halmozottan hátrányos helyzetűek családi neve.
Éppen nem orsós,vagy csomós,sem nem kolompár,de bogdán.