Helyhatósági választások 2016 – A helyzet változatlan

A korábban soha nem tapasztalt érdektelen választási kampány után, túl vagyunk a választásokon is. A részvételi arány országos szinten nem érte el az ötven százalékot, a Székelyföldön pedig tíz szavazásra jogosult polgárból alig négy tartotta érdemesnek, hogy leadja a voksát. Ebből következően tagadhatatlan a választók fásultsága, kiábrándultsága. Mondhatnak bármit a politikusok, pártvezérek, ez azt jelenti, hogy tovább nőtt, mélyült a szakadék a közember és a politikai osztály között. A jövőre tekintve ez komoly aggodalmakra adhat okot, még akkor is, ha bizonyos RMDSZ-körökben, az alternatív küszöb, azaz a parlamenti jelenlét biztosításának “kijárása” után, úgy tűnik, teljes a nyugalom.

A vasárnapi választásoknak magyar szemszögből tekintve nem volt túlzottan nagy a tétje, talán a két jelentősebb számban magyarok által is lakott városban, Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben tűnt úgy, hogy reális az  esélyes a magyar polgármesterjelöltnek. Mindenesetre a helyzetet, az esélyeket reálisan értékelők számára világos volt, a kettő közül az egyik város polgármesteri tisztségének megszerzése is sikernek számított volna. Szatmárnémetiben ez bejött. A marosvásárhelyi újabb vereség azonban számos kérdést, beleértve az újabb kudarcért felelősök megnevezését is felveti. Mert az mégiscsak szarvashiba volt, hogy Soós Zoltánt a választópolgárok számára a legfőbb hívószónak számító tulipán jele nélkül engedték a csatába. Az is hibának bizonyult, hogy az RMDSZ vezetői – merthogy kizárólag rajtuk múlott – megtagadták a közös önkormányzati képviselőjelölt-lista állítását, ami mozgósító erővel hatott volna, akár a képviselőtestületi magyar többség visszaállítását is eredményezhette volna. Mivel ez elmaradt, a durván számított 65 ezernyi vásárhelyi magyarból mindössze 25 ezren mentek el szavazni.

Székelyföldön a legfőbb eldöntendő kérdés az volt, hogy megőrzi-e az RMDSZ szinte egyeduralkodó helyzetét, illetve, hogy képes lesz-e megkapaszkodni a két kis versenypárt. A két megyeközpontban, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredéban magabiztos győzelmet arattak az egykori polgármesterek, bizonyítván, hogy minden ellenük irányuló, jogi köntösbe bújtatott támadás ellenére őrzik népszerűségüket.

Érdekes helyzetet teremtett a korábban még természetesenek tűnő, de a legutóbbi évek fejleményei után elképzelhetetlennek, kivitelezhetetlennek tartott MPP-EMNP-koalíció jelöltjének székelyudvarhelyi győzelme. Az udvarhelyi siker kiindulópontja, alapja lehet egy olyan építkezésnek, amely egy erős jobboldali párt megszületéséhez vezethet.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Iohannis elutasította Orbán baráti jobbját

Csak idő kérdése volt a magyar miniszterelnök által megfogalmazott együttműködési kezdeményezés román oldalról való visszautasítása. …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük