Ez van – a román-magyar etnikumközi viszonyokról a kormányfő akasztós nyilatkozata tükrében

Érthető módon heves indulatokat váltott ki szerte a magyar glóbuszon a román miniszterelnök eszement kjelentése, amelyben akasztással fenyegette meg a székely zászló esetleges kitűzőit. Mihai Tudose annak kapcsán fejtette ki magvas gondolatait, hogy a hét elején az erdélyi magyar pártok – az RMDSZ, az MPP és az EMNP – közös állásfoglalást írtak alá az erdélyi magyar autonómiaelképzelések összehangolásáról. 

Az államférfinak nem nevezhető Tudose rá egy napra, csütörtök este facebook-nyilatkozatában a következőket írta: „Románként és miniszterelnökként elutasítok bármilyen párbeszédet Románia valamely részének autonómiájáról. Ez megszegi az ország alkotmányát, amely már az első bekezdésben garantálja a román állam egységét és oszthtatatlanságát. A Székelyföld autonómiájáról szóló viták törvényen kívüliek, ezeket nem érdemes figyelembe venni, csak azt próbálják, hogy megingassák Románia egységét a centenárium évében”. Nyilatkozatában a miniszterelnök szót sem ejt az RMDSZ ügyvezető elnökének egy nappal korábbi facebook-bejegyzéséről, amelyben bocsánatkérésre és nyilatkozatának visszavonására szólította fel.

A miniszterelnöki gorombaságokkal szinte egyidőben  Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke azt állította, hogy Románia kisebbségpolitikája példát mutat a világnak. „Rég beszédtéma Székelyföld autonómiája (…), de úgy gondolom, hogy Románia pozitív példa Európában és a demokratikus világban a kisebbségi jogok betartását illetően. Nincsenek lemaradásaink e területen. Bármikor nyitott vagyok a párbeszédre a román állampolgárokkal, természetesen azokkal is, akik a magyar kisebbség tagjai” – nyilatkozta az Agerpres szerint a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke.

Hozzászokhattunk már a román kirakatpolitikához, ehhez kellett a magyar partner, azaz az RMDSZ a rendszerváltás utáni román kormányokba, erre hivatkozva döngethették a mellüket, hogy aszongya Romániában az etnikai kérdés példaértékű módon megoldottnak tekinthető. És ennek a szemenszedett hazugságnak rendre bedőltek a tájékozatlan, szemellenzős nyugati politikusok. A magyar kérdésről pedig annyit: a mindenkori román hatalom és háttérhatalom – számukra a magyarok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, s ekként is foglalkoznak velük az erre szakosodott szolgálati csoportok – valóban a magyar kérdés végleges megoldására törekednek. Az pedig akkor tekinthető majd véglegesnek, amikor már egyetlen magyar sem lesz Romániában.

Mindazonáltal üdvözlendő a magyar diplomácia határozott fellépése. Az a tény, hogy bekérették a budapesti román nagykövetet, miután maga Orbán Viktor miniszterelnök lépett közbe a román kormánynál a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyének rendezése érdekében, azt jelzi, hogy változás állt be a merjünk kicsik lenni parancsára működő magyar külpolitikában. Mindez azt jelzi, hogy mostantól következmények nélkül senki sem törölheti belénk a lábát, mert van, aki ott áll mögöttünk, akire szorult helyzetben számíthatunk.

A média és a megszólaló politikusok zöme azonban érzésem szerint túlreagálta az esetet. Mert hasonló kirohanásoknak naponta lehet tanúja az, aki nyílt szemmel jár-kel: az autonómia román ember számára ördögtől való, még a legtájékozottabbak számára is. A román sajtót, közéletet valamennyire ismerőként sem tudok tucatnyinál több román embert felsorolni, aki érti, miről is van szó. De nem is akarja érteni. Számukra az autonómia az elszakadás előszobája, arról pedig érthető módon hallani sem akarnak.

Nem kerülhető meg az RMDSZ felelőssége sem, amely mindeddig kínosan kerülte az autonómia emlegetését, ez által azt a hamis látszatot keltve, hogy az 1990-es év fekete márciusa óta valamelyest normalizálódtak volna a román-magyar etnikumközi kapcsolatok. Egyes vélemények szerint éppen az autonómiáról való lemondás az ára a magyar alakulat folyamatos parlamenti jelenléte románok általi garantálásának.

Mindenesetre mozgalmasnak ígérkezik az idei esztendő. Mi lesz itt még a Gyulafehérvári Nyilatkozat decemberi centenáriumáig…

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Sikerült – mi is?

Sikerült! – kürtölték világgá a hírt a szinte teljes jobboldali magyar médiában – bevallom, a …

13 hozzászólás

  1. Azt kell csinálni ennek a bocskoros gazember Tudose kijelentésére, hogy a világon élö magyarság fogjon össze és postán keresztül egy akasztó kötelet tegyen egy csomagba és küldje el a román minisztériumba az ö cimérre, hogy vegyék észre bukarestben az összetartást. Kettö, hogy Szijjártó hivja vissza a magyar követséget romániából amig ez a helyzet nem rendezödik. Ennyi.

  2. 1920 előtt semmi maradandó ,csodálatos épületet nem épitettek a románok Erdélyben ,jött-mentek.

  3. Nincs más hátra, mint előre. Azaz Orbán ki kéne használja Putyin és Trump barátságát, és Észak-Erdélyt vissza kéne csatolni. Pont!!! Az 1 és a 2 bécsi döntés határait visszaállítani a minimum követelmény!!!

  4. Egyébként tényleg: mi a francnak kell az RMDSZ-nek folyton a román kormányban lebzselnie? Hiszen pont úgy van, ahogy a cikkíró megfogalmazza: csak legitimálják a gazfickókat…

    Jut eszembe: a segesvári várban EGYETLEN EGY magyar nyelvű felirat, utcanév stb. NINCS, még a Petőfi-múzeum falán is csak románul, angolul, németül olvasható valami írás…

    Szégyen!

  5. Hol van ilyenkor a híres EU, a híres ejrópai demokratikus értékeivel, amit rajtunk kérnek számon? Sehol! Trianon méltó örökösei ezek, mindegy szálig! Ne felejtsük el azt sem, hogy a falurombolás idején az erdélyi felmenőkkel is rendelkező II. Erzsébet együtt kocsikázott (lovashintón) Londonban Ceasusescuval. No persze! Trianonban a britek is ott voltak!

  6. Amit mondott híven tükrözi a gondolatukat is. Ezt nem lehet szépíteni. Elszólta magàt. Ennek a következménye kell, hogy legyen! Terület vesztés a legkevesebb.

  7. Ilyenkor a magyar kormány az EU-ban minden követ meg kéne mozgasson a az “európai értékek” be nem tartása miatt.

  8. Még pàr szó: Magyarok a vilàgban bàrhol is éltek, összefogni e rabló olàh orszàg ellen! Bàrhol, bàrmilyen emberi módon!

  9. Az Erdélyben is kitenyésztet nemzetárulók, akik közül sokan az RMDSZ szineiben ügykodő volt szekusok voltak, mint: Frunda,Borbely,Tokai,Verestoi,Marko stb.mérhetetlen károkat okoztak az erdelyi és az öszmagyarság számára.A román állam tette oda őket bizonyos hatalmi poziciókba,hogy az ő érdekeiket képviselje.Most már, mivel eljátszották szerepüket,visszahúzodtak a közszerepléstől , mert tudják,hogy közútálatnak örvendenek

  10. Ne aggodjatok majd az amnesty int. meg a helsinki bizottasag lep az ügyben. Ök minden kisebbseget kepviselnek es mivel soros magyar ezert különös figyelmet forditanak a magyar kisebbsegekre….
    Ja nem varjatok, le se szarjak !
    Nem baj, majd az EU !
    Ja, nem ! Öket sem erdekli !
    Csak a gonosz magyar es lengyel nacik, akik nem akarjak befogadni a magasan kvalifikalt es baratsagos menekülteket.
    Na ezektöl a szarhiziktol kell megszabadulni es mindjart bekesebb lesz az eletünk.
    A hataron tuli magyarsag helyzetere sajnos jelenleg az egyetlen megoldas, ha a jelenlegi Magyarorszagra költöznek.

  11. Hová kerültünk?
    Az Európa Unió elitklub tablója

    Anglia: 1919-ben a világ szárazföldjének és népességének egynegyedét uralta és rabolta ki gyarmatbirodalomként. Azt megelőzően saját mezőgazdasági lakosságát földjéről elüldözte, hogy ott birkalegelő legyen, szövőipara számára, majd a városba özönlő munka ”kerülőket” (évi nyolcvan-százezer főt felakasztatott). Az Ír sziget lakosságának felét kiirtotta, más fél millió ír lakost Amerikába üldözött. A skótok között a tatárjáráshoz hasonló népirtást követett el. Indiában tízmilliók pusztultak el az angolok áldásos missziója nyomán. Ők ítélkeztek Trianonban!
    Belgium: Az anyaország nyolcvanszorosát igázta le Közép-Afrikát kíméletlenül, kifosztották, a kényszermunkára fogott lakosságát gyilkolták, megcsonkították, hogy munkára kényszeríthessék.
    Franciaország: későn lépett be a buliba, így ő Oroszországba, a Balkánra, Törökországba tőkekiviteli uzsorával, és kisebb gyarmatokkal kereste kenyerét.
    Hollandia: az anyaország hatvanszorosát gyarmatosította, és a kereskedelmi hajózás, a gyarmati fűszer behozatala Európába üzletágat mondhatta magáénak.
    Németország: Széttagoltsága okán kimaradt a buliból, az újra felosztás követelésével, két világháborúval, gázkamrával építette az európai kultúrát.
    Olaszország: széttagoltsága és háborúi miatt, melyet az őket is gyarmatosítani próbáló Spanyol és napóleoni európer Franciaország leigázott, kimaradt, és késői „sakál jellegű próbálkozásával” Etiópiát hódítja meg 1936-ban, és Hitler elvtárs kénytelen megtámogatni Észak-Afrikában, sok ezer tankját, nehéz teherautóját, elveszítve. Tunézia „kiviteli cikke” az ócskavas, két évtizedig!
    irtam a Kapu Folyóiratban

Hozzászólás a(z) KARY bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük