Egy fényesnek aligha mondható jövő kezdete?

Közeleg a májusi EP-választások időpontja, az erdélyi magyar politikai alakulatok is készülnek a megmérettetésre.  Igaz, egyelőre csak annyi látszik, hogy méregetik, kóstolgatják egymást: melyik képes nagyobbat szakítani a magyar szavazók által leadandó voksokból.

Elsőként a Magyar Polgári Párt (MPP) jelentette be, hogy – nyilván a két szervezet közötti együttműködési szerződés szellemében, amely korábban már két parlamenti helyet is „hozott” a pártnak – befutó helyet szeretne az RMDSZ jelöltlistáján. Közben rádöbbenhettek, hogy kicsit túllőttek a célon, mert az utóbbi időben már nem nagyon hangoztatják követelésüket. Az Erdélyi Magyar Néppárt pedig azt javasolta: a három alakulat állítson koalíciós jelöltlistát, amelyen elnökük, Szilágyi Zsolt képviselje őket.

Az RMDSZ csuklóból visszautasította mindkét kispárt követelését, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ha március 1-jéig megegyeznek, akkor a listára az MPP és az EMNP jelöltjei is felkerüljenek. Időközben az RMDSZ véglegesítette a csúcsjelöltjeinek névsorát.

Tájékoztatásul: a Romániában 6,5 százalékos arányban élő magyarságnak a számítások szerint két jelölt bejuttatására van reális esélye. Ahhoz, hogy három mandátumot szerezzen, a magyarság jelöltlistájának a szavazatok több, mint 9 százalékát kellene megszereznie.

Az eddigiekből is kitűnik, hogy a szavazatmaximálásra legkézenfekvőbb megoldásnak a három párti koalíciós jelöltlista állítása mutatkozna. Csakhogy ettől – legalábbis egyelőre – az RMDSZ elzárkózik, arra hivatkozva, hogy az arculatvesztéssel járna. Talán inkább arról lehet szó, hogy nem hajlandó engedményeket tenni a kisebb pártok javára. Ami a „szövetség” szűk politikai szemszögéből tekintve talán érthető is.

A kisebb pártok túlzónak is minősíthető követelései inkább amolyan politikai blöffnek tekinthetők, mint értékelhető politikai teljesítményen alapuló, jogos igénynek. Ezért van az, hogy képtelenek visszaverni az RMDSZ azon érvelését, hogy a 2016-os helyhatósági választásokon például az erdélyi választópolgárok által leadott voksok 85-90 százalékát a „szövetség” szerezte meg. A törvényhozási választásokon az MPP jelöltjei már az RMDSZ-listán szerepeltek, az EMNP pedig el sem indult.

Az RMDSZ túlzott magabiztossága indokolatlannak tűnik, hisz az utóbbi években támogatottságuk jelentősen csökkent, egyes felmérések szerint korántsem biztos, hogy eléri a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Legutóbb a Politico című, nem kimondottan a magyarok iránti elfogulatlanságáról ismert uniós hírportál tett közzé aggodalomra okot adó adatokat a májusi európai parlamenti választás kapcsán. A Politico több felmérés alapján végzett számításai szerint az RMDSZ nem jutna be az uniós törvényhozásba.

Ennek fényében talán mégiscsak érdemes lenne elgondolkodniuk az illetékeseknek a koalíció szükségességén. Hogy a 2019-es EP-választás elbukása ne úgy íródjék be az RMDSZ-annalesekbe, mint egy fényesnek aligha mondható jövő kezdete.