Erdélyi levelek

Ahol a bal a jobb…

Megszokott jelenség – Romániában különösen -, hogy a tömegdemokráciák viszonyai között nem kimondottan ideológiák mentén szerveződnek a pártok. Sőt, a korábban még aszerint alakultak is rendre megfeledkeznek arról – vagy csak úgy tesznek -, melyik politikai családba is tartoznak: jobboldali alakulatok hagyományosan baloldalinak tudott, főleg gazdasági, szociális intézkedéseket hoznak, és fordítva. A …

Több »

A magyar-magyar kapcsolatok alakulásáról

Sokan vagyunk, akik bizonyos értetlenséggel szemlélik a magyar-magyar kapcsolatok területén, különösen az erdélyi magyar politika viszonylatában az utóbbi években végbement változásokat. Tudom, bár ez eseményeket kívülről követőként el nem fogadhatom, hogy a politikában nem a barátság számít, hanem az érdek, a terület legfőbb rendezőelve pedig nem az elv, hanem a haszonelv. Kizárólag a …

Több »

Fészbukk

Sokáig sikerült ellenállnia a legújabb őrületnek, a közösségi oldalak csábításának. Nem esett nehezére, hisz ösztönösen tartózkodott mindenféle divathóborttól. A közösségi oldalakon folyó felszínes diskurzust, felelőtlen okoskodást, magamutogató szószaporítást, amíg tehette, kerülte. Bár sokszor kedve lett volna, a tudatosság látszatát keltve, jól hangzó elmélettel megindokolni, miért nem nyitott maga is facebook-oldalt, …

Több »

A katalán példa

Már-már háborús hangulatban végződött a katalán népszavazás. A botrány okozójaként egyértelműen a spanyol kormány nevezhető meg: azáltal, hogy erőszakhoz folyamodott a referendum megakadályozása céljából, azt jelzi, hogy nem tekinti egyenjogú partnernek a katalánokat, erőből akarja megoldani, magyarán: az asztalról leseperni a problémát. Semmibe véve ezáltal az első világháború után fennen …

Több »

Kelepcében

Újabb fejezetéhez érkezett a marosvásárhelyi római katolikus iskola körül bonyolódó botrány – vagy inkább csak szappanopera? -: azzal, hogy a két kormány feje, azaz Orbán Viktor és Liviu Dragnea is – ez utóbbi “csak” de facto miniszterelnökként – bekapcsolódott a probléma megoldásába, nemzetközivé nőtte ki magát az ügy. Pedig mindössze egyetlen iskoláról van …

Több »

Miben reménykedhetnek a románok? És mi?

Alig néhány napja, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter – az előzményeket tekintve teljesen váratlanul – határozottan kiállt az erdélyi magyarság mellett, mondván: ameddig Bukarest nem oldja meg a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyét, addig Budapest gátolni fogja Románia OECD-be való felvételét. Az eset váratlanul érte a román politikusokat, hisz a rendszerváltás …

Több »

Jelentés a frontvárosból

Az erdélyi magyarság jogérvényesítő küzdelmeinek, egyáltalán a magmaradásért vívott harcának szempontjából tekintve Marosvásárhely szimbolikus jelentőséggel bír, amolyan “frontvárosnak” számít. Az autonómiáért küzdő székelység valamikori gazdasági-kulturális központjának, mondhatni fővárosának számító város Trianon óta a tervszerűen folyó román terjeszkedés legfőbb célpontja. A nacionál-kommunista érában központilag irányított erőszakos iparosítás is e célt szolgálta, …

Több »

Akkor most győztünk vagy vesztettünk?

Bevallom: szerda este, a “tüntetés” óta forrt bennem az indulat, ezért is halogattam az írást. Aztán a csütörtöki történések, különösen a pénteki hivatalos bejelentés, mely szerint a Maros megyei tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá sorolta a Római Katolikus Gimnáziumot – hogy a cikluskezdő osztályok indulhatnak-e, még nem tudni -, némileg enyhítette a kedvezőtlen …

Több »

Ki kit ver át?

Romániában csak látszólagos a hatalmi ágak szétválasztása, ha nem akarunk hazudni, akkor kimondjuk: nem is volt erre soha őszinte szándék, ebből következően az állam működését soha senki által meg nem választott, ezért demokratikus játékszbályok szerint le nem váltható, nem is ellenőrizhető egyének irányítják, a legfontosabb stratégiai döntésekből rendre kizárva a politikai …

Több »

A montevideói lány

Újságírói pályájának legmegdöbbentőbb történetét mesélte. Amit – filmbe illő érdekessége mellett – értelmezhetnénk akár az erdélyi magyarság XX. századi tragikus történelmének egyfajta foglalataként is. A kilencvenes évek legvégén Uruguayban, Montevideo Punta Carretas városrészében, a General Gregorio Suárez utcai házában 92 éves korában elhunyt Juan Nemes. Az öregúrnak egyetlen lánya volt, …

Több »