Beintettek Junckernek a románok

A törvényhozás alsó- és felsőházának elnökei nyílt levélben utasították vissza azokat a brüsszeli bírálatokat, amelyekkel az igazságügyi reform kapcsán illették őket. Călin Popescu Tăriceanu  és Liviu Dragnea „méltányolták”, az EB érdeklődését a romániai igazságszolgáltatási reform iránt, ugyanakkor leszögezték: a törvénycsomag négy hónapos előkészítése során az összes alkotmányos előírást és az Európai Bizottság minden ajánlását betartották, a közvitába pedig az érintett szakmai szervezeteket is bevonták. A dokumentum aláírói szerint a jobboldali ellenzék és az államelnök, valamint Románia külföldi partnereinek vádjai alaptalanok, hisz a vitatott  jogszabály 316 cikkelye közül 229-et az igazságszolgáltatás függetlensége felett őrködő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) javasolt, mi több: élvezik a szakmai szervezetek szinte egyöntetű támogatását is. A házelnökök végül felhívták az EB vezetőinek figyelmét, hogy bírálataik megfogalmazása előtt illett volna előbb tájékozódniuk.

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke szerdán közös nyilatkozatban jelezte: az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket. Hasonló vádakat megfogalmazták már Magyarország és Lengyelország esetében is. A brüsszeli aggodalmaskodás alapjaként azok az ellenzéki vádak szolgáltak, melyek szerint a balliberális kormánykoalíció politikai ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, hogy megmentse a felelősségre vonástól a korrupcióval vádolt politikusokat, elsősorban a posztkommunista párt elnökét, Liviu Dragneát. A kormányoldal szerint viszont az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol az ártatlanság vélelme és az emberi jogok egyaránt sérülnek.

Bárhonnan is tekintsük, az a helyzet, hogy Románia esetében mindkét vádpont érvényesnek látszik. Az igazságszolgáltatásban és a bukaresti törvényhozásban bennfentesek szerint Romániában, ha találomra korrupcióval vádolnak tíz politikust, könnyen előfordulhat, hogy kilenc esetben a vád megáll a lábán. Ezek után persze könnyű azt állítani, hogy a nagy korrupcióellenes harci hevületben Románia ügyészállammá vált, ahol nem számít sem az ártatlanság vélelme, sem az emberi jogok.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Iohannis és az „európai értékek”

Hatalmas megtiszteltetésnek, Románia Európai Unióban betöltött szerepe nemzetközi elismerésének tekintette a román média, hogy az …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük