A törvényhozás alsó- és felsőházának elnökei nyílt levélben utasították vissza azokat a brüsszeli bírálatokat, amelyekkel az igazságügyi reform kapcsán illették őket. Călin Popescu Tăriceanu és Liviu Dragnea „méltányolták”, az EB érdeklődését a romániai igazságszolgáltatási reform iránt, ugyanakkor leszögezték: a törvénycsomag négy hónapos előkészítése során az összes alkotmányos előírást és az Európai Bizottság minden ajánlását betartották, a közvitába pedig az érintett szakmai szervezeteket is bevonták. A dokumentum aláírói szerint a jobboldali ellenzék és az államelnök, valamint Románia külföldi partnereinek vádjai alaptalanok, hisz a vitatott jogszabály 316 cikkelye közül 229-et az igazságszolgáltatás függetlensége felett őrködő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) javasolt, mi több: élvezik a szakmai szervezetek szinte egyöntetű támogatását is. A házelnökök végül felhívták az EB vezetőinek figyelmét, hogy bírálataik megfogalmazása előtt illett volna előbb tájékozódniuk.
Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke szerdán közös nyilatkozatban jelezte: az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket. Hasonló vádakat megfogalmazták már Magyarország és Lengyelország esetében is. A brüsszeli aggodalmaskodás alapjaként azok az ellenzéki vádak szolgáltak, melyek szerint a balliberális kormánykoalíció politikai ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, hogy megmentse a felelősségre vonástól a korrupcióval vádolt politikusokat, elsősorban a posztkommunista párt elnökét, Liviu Dragneát. A kormányoldal szerint viszont az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol az ártatlanság vélelme és az emberi jogok egyaránt sérülnek.
Bárhonnan is tekintsük, az a helyzet, hogy Románia esetében mindkét vádpont érvényesnek látszik. Az igazságszolgáltatásban és a bukaresti törvényhozásban bennfentesek szerint Romániában, ha találomra korrupcióval vádolnak tíz politikust, könnyen előfordulhat, hogy kilenc esetben a vád megáll a lábán. Ezek után persze könnyű azt állítani, hogy a nagy korrupcióellenes harci hevületben Románia ügyészállammá vált, ahol nem számít sem az ártatlanság vélelme, sem az emberi jogok.