Benyújtotta a Fidesz a számlát?

A homályos körülmények között, felülről érkező kezdeményezésre alakult RMDSZ az erdélyi magyar politikai egypártrendszer megtestesítőjeként vált ismertté. Egyes vélemények szerint egyenesen azért hozták létre jól sejthető titkosszolgálati támogatással, melyet azóta is folyamatosan élvez, hogy a mindenkori román hatalom általa ellenőrizhesse, manipulálhassa az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai törekvéseit.

Nemzetközi, elsősorban EU-s kapcsolatait tekintve ugyan az Európai Néppártot alkotó jobboldali, konzervatív politikai közösség része, a magyar-magyar kapcsolatokat illetően már bonyolultab a kép. Köztudott, az RMDSZ alapítói között feltűnően sokan voltak a humán értelmiségiek, főleg irodalmárok, akik a rendszerváltás előtti magyarországi írókkal, lapszerkesztőkkel ápoltak kapcsolatokat. A még a Kádár-rendszerben kialakult barátságokat és kapcsolatrendszert a későbbiekben is folyamatosan ápolták és kamatoztatták. Ezért van az, hogy például Markó Béla azóta is kizárólag a liberális oldalhoz köthető sajtóorgánumokban közöl. Hosszú ideig a legismertebb balliberális politikusok egymásnak adták a kilincset Erdélyben.

A Fidesz bizony szalonképtelennek számított az RMDSZ vezetőinek szemében. Érzékelhették ezt Orbánék is, ezért bábáskodtak az RMDSZ alternatívájaként elképzelt Magyar Polgári Párt, majd Erdélyi Magyar Néppárt megalakítása körül. Csakhogy az említettek – önhibájuk meg a kedvezőtlen körülmények okán – rendre csalódást okoztak: képtelenek voltak megingatni az RMDSZ egyeduralkodói szerepét. A 2012-es romániai választások után, úgy 2014 tájékán aztán változás állott be a Fidesz-RMDSZ-kapcsolatokban. Orbánék úgy ítélhették meg, hogy éppen elegendő a népvándoroltatást ellenző magyar kormányra Brüsszel felől nehezedő nyomás, a magyar-magyar kapcsolatokban egy újabb front megnyitása már túlságosan sok erőt kötne le. Ezért és feltehetően a magyar állampolgársággal is rendelkező, de megingathatatlan RMDSZ-hívő erdélyi magyar választópolgárok szavazatainak reményében is, tűzszünetet rendeltek el. Még a támogatásukkal alakult két párt számára is, ami által kirántották alóluk a szőnyeget. Milyen párt az, amelyik nem indul a választáson? – szól az azóta is megválaszolatlan kérdés.

Az előzmények ellenére, sokakat igen váratlanul ért – különösen itt, Erdélyben – a Fidesz feltétlen kiállása az RMDSZ mellett. Orbán Viktor arra szólította fel az erdélyi magyarokat, hogy a múlt évi parlamenti választáson szavazataikat adják a “szövetségre”. Mi ez, ha nem biankó csekk egy olyan RMDSZ számára, amely eddig – a maga politikai programjával is szembe menve – inkább Bukarest elvárásait közvetítette saját választói felé, mintsem az erdélyi magyar követeléseket Bukarest felé. Mindenesetre a Fidesz-támogatás meghozta az eredményt: az RMDSZ az előzetes várakozásokat felülmúlva teljesített. A kérdés azonban maradt: milyen árat fizet majd az RMDSZ ezért a támogatásért? Mert az lehetetlen, hogy a politikában mindennek ne legyen meg az ára… Főleg a hasonló támogatásnak.

Röviddel a választások után máris történtek bizonyos változások a sokáig megváltoztathatatlannak hitt RMDSZ-ben és körül, amelyek arra utalhatnak, hogy a „szövetség” megkezdte a törlesztést. Legalábbis megpróbál elébe menni az „elvárásoknak”. Először az RMDSZ Progress nevű alapítványa által finanszírozott két erősen liberális szemléletű portálnál történtek kapcsán hördültek fel, főleg a magyarországi „eftársak”. Az Erdélyi Riportot – többen írták, mint olvasták – felszámolták, a korábban az RMDSZ hivatalos szócsöveként fungáló Új Magyar Szó nyomtatott napilap örökébe lépő maszol.ro hírportáltól pedig eltanácsolták azokat a liberálbolsi szemléletű publicistákat, akiknek RMDSZ iránti elkötelezettségüknél csak a Fidesz-gyűlöletük nagyobb. Közben pedig lemondott az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségéről az a Kovács Péter is, aki évekig Kelemen Hunor országos elnök jobbkezének, s egyben a Fidesz egyik legkíméletlenebb kritikusának számított.

Hogy a felsoroltakat annak a számlának a törlesztéseként kell-e értelmeznünk, amit a Fidesz nyújtott be, vagy mindössze az RMDSZ-en belüli hatalmi harcok, leszámolás részeként, egyelőre lehetetlen kétséget kizáróan kijelenteni. Még sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy eldönthessük: valóban az RMDSZ-nek a Fidesz által állítólag kikényszerített átfazonírozása folyik – amin már maguk is átmentek a kilencvenes évek elején-derekán, amikor liberálisról nemzeti-konzervatív vágányra váltottak –, vagy mindössze a már szokásos, a megújulás látszata mögé rejtett újabb „szövetségi” átverésnek vagyunk a tanúi.