Nem mondok újat azzal, ha kijelentem: Európa e tájékán igencsak mozgalmas a politikai élet, egymást követik az események, nincs idő unatkozásra – legalábbis az újságírók nem panaszkodhatnak hasonlókra. Aztán, hogy mindez valójában nem több a média számára kreált, felszínés eseménysornál, a Balkánra jellemző színes vásári forgatagnál, levantei szemforgatásnál, keleti vétetésű képmutatásnál, magyarán: árulások sorozatánál, nos, az már más lapra tartozik. A színes felszín mögött mindig ott húzódik a mindenáron kielégítendő hataloméhség. Ez esetben is.
A posztkommunista PSD kiütéses választási győzelme után nem várt akadályok gördültek a kormányalakítás elé: a PSD-ALDE szociálliberális szövetség által javasolt török-tatár Sevil Shhaidehet Iohannis államelnök elutasította. Döntését ugyan nem indokolta, de a sajtó szerint az ok a szír férj személye lehet, aki az Aszad-rezsim közvetlen munkatársaként nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Románia számára. Bár az is igaz, amikor a Ponta-kormány miniszterének nevezték ki Shhaidehet, ilyen irányú aggodalmak nem fogalmazódtak meg… Egyébként az általános megítélés szerint a felfüggesztett börtönbüntetése miatt hasonló tisztség viselésétől eltiltott Dragnea mindössze amolyan politikai stróman szerepet szánt Sevil Shhaidehnek.
Jelen állás szerint a labda a PSD térfelén pattog, ha eleget tesznek Iohannis kérésének, akkor újabb személyt javasolnak a kormányfői tisztségre. Valószínűleg ezt teszik majd, hisz fölényes választási győzelmüket nem kockáztathatják egy politikai válság kirobbantásával, amely újabb választás kiírását vonná mag után. Egyelőre folyik a kötélhúzás, a politikai sakkjátszma Dragnea és Iohannis állemelnök között. Jelenleg ott tartanak, hogy a PSD megvillantotta az alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségét, a forrófejűek közül sokan akár az államelnök tisztségéből való felfüggesztésének lehetőségével is számolnak.
Egyelőre megmondhatatlan, hogyan zárul majd a meglehetősen szövevényes ügy, annyi azonban biztos: a mostani állás szerint a PSD, ha nem is Sevil Shhaidehban, de Iohannisban mindenképpen “törököt fogott”.
Igazi postkomm-cia-fszb-mit-stb. stb. saga, Romániát éppen háromfelé tépik.
Ausztria marad a merkeli vonalon, Románia pedig a posztkomcsin.
A két kő között pedig mi, magyarok.