Kormányválság Romániában – könyörtelen hatalmi harc vagy kétes értékű politikai kabaré?

Share

Aki még nem tudta, most megtapasztalhatja: Románia a korlátlan lehetőségek országa. Itt még az is lehetséges, ami egyébként lehetetlen – legalábbis normális, úgy értem: jogállami keretek között. Dehát ki beszél itt normalitásról? Jogállamról meg végképp lehetetlen. Maradjunk annyiban: „deszkurkörecek” – mindig, minden körülmények között érvényesülők – világa ez.

Mi íratja mindezeket velem? Hát az az abszurd mód, ahogyan a megingathatatlannak tűnő kabinetet adó posztkommunista-liberális koalíció néhány nap alatt kormányválságot idézett elő. A PSD elnökének, Liviu Dragneanak a nyomására, egy nevetséges kiértékelőt követően, egy kivételével, minden kormánytag lemondott. Nem úgy a miniszterelnök, Sorin Grindeanu, aki a pártelnök eszközemberéből hirtelen önjáró politikussá nőtte ki magát. Ily módon elmozdítására nem maradt más lehetőség, mint a bizalmatlansági indítvány. Csakhát időközben egyre bizonytalanabbá vált az, ami korábban megingathatatlannak látszott: Dragnea párton belüli teljhatalma. A renitenskedő, az elnöki ukáznak nem engedelmeskedő Grindeanu időközben a maga oldalára állította a kegyvesztett, de revansra vágyó egykori pártelnök-kormányfőt, Victor Pontat. Akinek sikerült megőriznie párton belüli befolyásának egy részét, éppen annyit, amennyi elegendőnek mutatkozik arra, hogy a szavazáskor ne legyen elegendő támogatottsága a bizalmatlansági indítványak. Ez utóbbi szintén premiernek számít – még Romániában is! –, hisz ritkán fordul elő, hogy egy párt vagy kormánykoalíció bizalmatlansági indítványhoz folyamodjon a saját maga által hatalomra juttatott kormány leváltása céljából.

Ez történt a színfalak előtt. Hogy mi folyik a háttérben, azt csak találgatni lehet. Egyvalami biztos:  kemény, vérre menő hatalmi harc folyik. Köztudott, Dragnea, de a koalíciós párt elnöke, Tariceanu ellen is büntetőjogi eljárás van folyamatban, könnyen megtörténhet, hogy politikai karrierjük végét jelentheti egy-egy ítélet. Ezért a büntetőjogi perrendtartás számukra kedvező irányba történő módosítását erőltetik. Eddig Grindeanu engedelmes eszközként működött, egy ideje azonban mintha homokszemcsék kerültek volna a gépezetbe. A homokszemcsék alatt egyesek a titkosszolgálati háttérhatlamat, a „rendszert” értik, amelynek sikerült befolyásuk alá vonniuk a kormányfőt.

Romániában a hatalmon levő balliberális oldal az, amely a nemzeti érdekek elsőbbségét hirdetve elmarasztalja a globalizmust terjesztő multinacionális cégeket, s a román-orosz gazdasági kapcsolatok normalizálását tűzte ki célul. A politikai jobboldal pedig – beleértve magát az állemelnököt, Johannist is – egyértelműen és kritika nélkül követi a Brüsszelből és Washingtonból érkező direktívákat. Igencsak érdekes a kormánykoalícióval szemben eddig kritikus média viszonyulása is, amint szembeszállt pártelnökével, Grindeanut azonnal átértékelték: ő lett a demokrácia bajnoka.

Ilyen körülmények között kell kialakítania álláspontját az RMDSZ-nek. A „szövetségről” köztudott, az  általa követett legfőbb cél mindig a kormányzati részvétel volt. Mintha csak és kizárólag a hatalom pótszékéből lenne elképzelhető a magyar érdekképviselet. Ezt tudják a román pártok is, ezért aztán mind Dragnea, mind Grindeanu azzal próbálkozik, hogy ilyen-olyan ígéretekkel a maga oldalára állítsa a „szövetséget”. Kérdés: az RMDSZ döntéshozói el tudják-e képzelni önmagukat, amint az Erdély Romániához csatolását kimondó Gyulafehérvári Naggyűlés századik évfordulójára szervezendő hivatalos állami rendezvényeken “ünnepelnek”?

 

Share

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Mi lesz veled, Erdélyi Magyar Néppárt?

Úgy tűnik, válaszúthoz közeledik az EMNP, s vele együtt az erdélyi magyar politikai többpártrendszer. A …

3 hozzászólás

  1. Kedves PS ne foglalkozzatok Romániával ebben a témában, mert ez már unalmas, ugyanis a románoknál negyed évente kormányválság van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.