Meglett a Iohannis elnök akarata: a román törvényhozás megszavazta az Orban-kabinetet. Korábban sokszor „az én kormányomat” hiányolta az egykori liberális pártelnök, amikor a magát szocialistának tartó PSD-kabineteket – három is volt belőlük az utóbbi három évben – ostorozta, tegyük hozzá nem minden ok nélkül. A hétfői szavazást követően szinte azonnal már be is iktatta a Ludovic Orban vezette kabinetet a hétvégi elnökválasztáson újrázni készülő Iohannis. Az Orban-kormány szinte gond nélküli megszavazásával – a szükséges 233 voks helyett végül 240-et kaptak a liberáisok – az államfő konszolidálta vezető pozícióját vetélytársai, különösen a baloldal jelöltje, a bukott kormányfő Viorica Dancila előtt az államfőjelöltek versenyében. Ami, alig egy héttel a vasárnapi első forduló előtt szinte behozhatatlannak látszik.
A tegnapi voksolás előtt eléggé bizonytalannak tűnt, hogy meglesz-e a beiktatáshoz szükséges támogatása az Orban-kabinetnek. A bizalmatalansági indítványt megszavazó pártok közül a Victor Ponta-féle Pro Romania nevű alakulat időközben meggondolta magát, bejelentette: mivel a liberálisok nem teljesítették a feltételeiket – nyilvánosan csak a parlamenti szakbizottságok által elutasított három miniszterjelölt kicserélését kérték, a háttérben feltehetően egészen másról folyhatott az alkudozás –, ezért nem támogatja a kormány beiktatását. Nélkülük pedig – elméletileg! – nem jöhetett volna össze a szükséges szavazatszám. Csakhát nem élnénk Romániában – mely mégiscsak a korlátlan lehetőségek hazája –, ha minden a számítások, az előzetes várakozások szerint alakulna. Igy történhetett meg, hogy hiába döntöttek úgy a PSD és a Pro Romania korábban, hogy távolmaradásukkal akadályozzák meg, hogy döntésképes legyen a törvényhozás, Ludovic Orban szinte egyenként győzte meg a két párt néhány politikusát, hogy mégiscsak megjelenjen a parlamenti gyűlésen és szavazatával támogassa kabinetjét. A szóbeszéd szerint 200.000 eurót fizettek egy-egy voksért, valamint biztos bejutó helyet ígértek az árulóknak a liberálisok jelöltlistáján a jövőre esedékes választásokra. Hja, kérem, az árulásnak ára van!
A hétfői történetnek egyértelmű győztese Klaus Iohannis, hisz a baloldal vereségével, akik nem tudták megakadályozni Orban beiktatását, saját elnökjelöltjüket, a bukott Dancilat is reménytelen helyzetbe hozták, megnyitva ezáltal a jelenlegi államfő előtt az újrázáshoz vezető utat. Van viszont egy nagy vesztese is a történetnek, az pedig Victor Ponta, aki – a tiltás ellenére a liberálisok oldalára álló árulók miatt – elvesztette annak esélyét, hogy győztesként, azaz elnökként térjen vissza annak a pártnak – a PSD-re gondolok – az élére, amelyből önként lépett ki.
Magyar viszonylatban semmi új nem történt: az RMDSZ – amint az egyébként várható volt – támogatja a liberális kormányt. Kelemen Hunor pártelnök hétfői parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy az RMDSZ nem vár csodákra, de felelős kormányzásra számít és elvárja a magyar közösség iránti tiszteletet a Ludovic Orban vezette új román kormány részéről. Ennyi. A két párt között kötött egyezségben nincs szó sem a „székely terroristák” szabadon bocsátásáról, sem az autonómiáról, sem a marosvásárhelyi magyar orvosképzésről, sem a római katolikus iskola helyzetéről, sem az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról.
Az RMDSZ-ben úgy gondolkodhatnak, hogy mennél kevesebb elvárást támasztanak a hatalom iránt, annál kevesebb kudarc érheti őket, annál kevesebbet kell magyarázkodniuk, ha esetleg valakik, valamilyen csoda folytán számon kérnék őket. Ismerős: mernek kicsik lenni! Hogy velünk, kisemberekkel – az erdélyi magyar nemzeti közösséggel – mi lesz, az őket a jelek szerint egyáltalán nem érdekli.
Ui. Két román öregúr megyeget előttem a vásárhelyi főtéren, az egyik megjegyzi: na, nekünk is van Orban-kormányunk, mire a másik: csak olyan lehetne, mint a magyar…