Románia területi épségéért aggódnak – már megint

A második hete kisebb-nagyobb intenzitással folyó romániai utcai tüntetések kapcsán a kormánypárti politikusok részéről korábban felmerült, de érvekkel alá nem támasztott vád szerint azokat külföldről irányítják. A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke hasonlóságot vélt felfedezni a Victoria téri és kijevi Majdanon folyt demonstrációk között, melyek aztán Ukrajna szétszakadásához vezettek.

Ezek után az akadémikusok – köztük egy temesvári magyar egyetemi oktató! – is szükségét érezték, hogy nyilvánosan kiálljanak Románia területi épsége, az ország szuverenitása és nemzeti egysége mellett. A ki tudja, ki által írt felhívást Ioan-Aurel Pop történész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Gheorghe Paun matematikus és Victor Voicu orvos, nyugalmazott tábornok kezdeményezte, és az akadémia 84 rendes, levelező, illetve tiszteletbeli tagja írta alá.

A felhívás által az akadémia – az aláírását később visszavonó egykori oktatási miniszter, a Bukaresti Tudományegyetem rektora, Mircea Dumitru állítása szerint – az ország geopolitikai helyzetével kapcsolatos üzenetét akarta közzétenni, amelynek tágabb kontextusa az Orbán Viktor magyar kormányfő és Donald Trump amerikai elnök, valamint előbbi és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti találkozó lett volna.

Az aláírók, miután rámutatnak, hogy az utóbbi két évtizedben egy sor negatív jelenség – a globalizáció, a túlzásba vitt „politikai korrektség”, a nemzeti jelképek gyalázása, a termőföldek és az altalajkincsek eladása, az erdőirtás – aláásta a románság nemzeti identitását, aggodalmukat fejezik ki a visszatérő regionalizációs kísérleteket és az „alkotmány előírásaiba ütköző, az európai integrációs tendenciákkal is ellentétes etnikai alapú autonóm enklávék” létrehozására irányuló próbálkozások miatt.

Az akadémikusok az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as gyulafehérvári „nagygyűlés” közelgő centenáriumára is hivatkozva felhívást intéznek a román néphez és az állami hatóságokhoz, hogy lépjenek fel „a nemzeti identitás, Románia szuverenitása, nemzeti egysége és a jogállam stabilitása elleni támadások megelőzése, ellensúlyozása, illetve – amennyiben törvénysértés is történik – megbüntetése érdekében”.

A politikusok közül Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke kifejezetten pozitívan viszonyult az akadémikusok állásfoglaláshoz. Közleményben méltatta a dokumentumot. „Az Akadémiai Társaság alapító nemzedékének, majd az őket követő akadémikusok nemzedékeinek célja vitathatatlanul politikai volt (…), az Akadémiát a nemzet központi politikai intézményének képzelték el, annak az intézménynek, amelynek feladata a nemzeti identitás, a megismerés és az értékek elismerésének politikáját vezetni” – fogalmazott a kisebbik kormánypárt, a liberális-demokrata szövetség(ALDE) elnöke.

Nem tehetem meg, hogy ne idézzem a Titu Maiorescu A mai román kultúra iránya ellen című 1868-as tanulmányában éppen az akadémiáról megfogalmazottakat: azt írja, hogy Romániában leutánozták és meghamisították a modern civilizáció minden formáját. “Mielőtt bármi nyoma lett volna nálunk eredeti tudományos tevékenységnek, megalapítottuk a Román Akadémiai Társaságot, mégpedig bölcsészeti, történelmi-régészeti és természettudományi tagozatokkal, és így meghamisítottuk az akadémia eszméjét. (…) Látszatra, a külszín formáinak statisztikája szerint, a románok ma birtokolják majdnem a teljes nyugati civilizációt. (….) De a valóságban mindezek holt termékek, alapzat nélküli igények, test nélküli szellemek, igazságot nélkülöző illúziók, és így előkelő osztályok románjainak a műveltsége a nullával egyenlő, értéktelen…” – vélekedik a kritikus hangú szerző.