Döntött a Román Labdarúgó Szövetség: a Sepsi OSK javára írta a FCU Craiova elleni, magyarellenes és xenofób bekiabálások miatt a játékvezető által félbeszakított január 29-ei mérkőzést.
Mint ismeretes a első félidő 26. percében az oltyán szurkolók magyarellenes skandálásai miatt a játékvezető félbeszakította a játékot, s az öltözőbe küldte a csapatokat. Tíz perc után a csapatok visszatértek a pályára, de a rigmusok tovább folytatódtak, mire a sípmester – jegyezzük meg a bátor sportember nevét: Andrei Chivulete – 0–0-s állásnál végleg beszüntette a mérkőzést.
Az eset felkavarta az indulatokat, illetékes és illetéktelen egyaránt mondta a maga véleményét. Az elfogulatlansággal még a legjobb indulattal sem vádolható román sportvezetők, közéleti szereplők – tisztelet a ritka kivételeknek, mert azért ismerjük el, voltak józanabbul megnyilvánulók is – már-már a szentgyörgyieket vádolták, hibáztatták a történtekért, mintha nem a krajovaiak sértegették volna a helybélieket. A román ultrák például azt követelték, hogy zárják ki a háromszéki klubot minden romániai versenysorozatból, mivel „egy etnikai szempontok alapján létrehozott és közvetve a magyar állam által támogatott csapat, amelynek egyetlen célja, hogy életben tartsa a magyar irredentizmus lángját”.
Az ügyet a február 1-jén tárgyalta először az RLSZ fegyelmi bizottsága, de nem tudott dönteni, ezért halasztott. Február 8-án újra nekiveselkedtek, de ezúttal sem sikerült döntést kiizadniuk. A mai, harmadik fegyelmi bizottsági ülésen végre döntés született: a félbeszakadt mérkőzést 3–0-ra a Spsi OSK javára írták, továbbá a krajovai csapat a következő hat idegenbeli vagy semleges pályán rendezett mérkőzésén a saját szurkolói nélkül kénytelen játszani.
Ugyanakkor 25 000 lejes pénzbírságot róttak ki a Sepsi OSK-ra és 22 500 lejes büntetést a FCU Craiová-ra. Hogyan lehetséges, hogy az elmarasztalt – mert a mérkőzést, ha a zöldasztalnál is, de elvesztette – csapatot kevesebbre büntették, mint a nyertesnek nyilvánított gárdát, nos, az sokak számára felfoghatatlan. Dehát Romániában élünk, ahol bármi bárkivel megtörténhet – és az ellenkezője is.
A döntés nem jogerős, a felek élhetnek – nagy valószínűséggel meg is teszik – a fellebbezés jogával.