Nyolc esztendőn keresztül folyó jogi eljárás végére tett pontot a román (i)gazságszolgáltatás: a táblalbíróság Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét zsarolás vádjában vétkesnek találta, a jogerős ítéletben három év börtönbüntetést szabott ki rá, amelynek végrehajtását négy évre felfüggesztette, illetve öt évre a közügyektől is eltiltotta.
Mezei János ellen 2015. január végén indult ügyészségi vizsgálat a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégeként a Gyilkos-tó melletti üdülőövezetet admnisztráló Monturist Kft. körül kipattant botrány kapcsán. A román korrupcióellenes hatóság, a hírhedt DNA a 2015. májusi vádemelésben hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra történő felbujtással vádolta meg Mezeit. A jogerős ítéletben a hivatali visszaélés és a sikkasztás vádja alól felmentették, a zsarolás vádpontjában viszont elmarasztalta az ítélőtábla. Emellett a politikusnak 10 ezer euró kártérítést is kell fizetnie az őt feljelentő egykori cégvezetőnek.
Mezei János, aki a két erdélyi jobboldali kispárt, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyer Néppárt egyesüléséből létrejött Erdélyi Magyar Szövetség elnöki tisztségét töltötte be, a jogerős ítélet tudomásul vétele után lemondott.
Az eset körül számos tisztázatlan kérdés merül fel, közülük is a legfontosabb: kiknek használhat az ítélet, kik profitálhatnak belőle? Azaz a klasszikus cui prodest? A válasz kézenfekvőnek látszik: azokon túl, akik nemzetbiztonsági kockázatként kezelik az erdélyi magyarokat, elsősorban azoknak, akik veszélyeztetve látják jelenlegi egyeduralkodói pozícióikat az erdélyi magyar nemzeti oldal újjászerveződőben levő politikai alakulata által.
Lehet nyugodtan összeesküvés-elméletet emlegetni, de volt már részünk hasonló koncepciós perekben. Emlékeztetnék az egykori kézdivásárhelyi polgármester, Rácz Károly esetére. Hogy volt-e közvetlen köze is a történtekhez az RMDSZ-nek, azt nem tudom bizonyítani, de hogy haszonélvezője lehetett/lehet, nos, az nyilvánvaló.