Rekviem az orvosi egyetemért

A tanévkezdés közeledtével egyre több szó esik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyerészeti Egyetem sorsáról, pontosabban: az ott (még) folyó, de már a sorvadás aggasztó jeleit mutató magyar nyelvű orvosképzésről. Amióta az intézmények román vezetői eldöntötték – természetesen a magyar oktatók nem túlzottan hangos véleményét nem vették figyelembe –, hogy összevonják a MOGYE-t és a teljesen román tannyelvű Petru Maior Egyetemet, sokan már temetik a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzést. Nem ok nélkül.

Emlékeztetőül: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet 1948-ban hozták létre, miután az 1945-ben Kolozsvárról Vásárhelyre átköltözött orvosi kart önállósították. Az intézetben 1962-ig kizárólag magyar nyelven folyt a tanítás, aztán fokozatosan a román diákok és oktatók kerültek túlsúlyba. Ma már az  oktatók kétharmada román. Az összevonás első és legsúlyosabb következményeként tovább csökken majd a magyar egyetemi oktatók, valamint a magyar diákok részaránya. S hiába rendelkezett időközben a törvény az önálló magyar tagozat felállításáról, az egyetem mai román többségű vezetősége, az egyetemi autonómiára hivatkozva, megtagadja az előírások teljesítését.

Az eltelt évtizedek során a román döntéshozók és azok helyi eszközemberei irigylésre méltó kitartással, balkáni körmönfontsággal, a törvény és az emberi jóérzés határait rendre átlépve azon ügyködtek, hogy akadályozzák, majd elsorvasszák a magyar nyelvű oktatást. Folyamatosak a magyar diákok részarányának visszaszorítására irányuló, a magyar oktatás leépítését, majd felszámolását célzó intézkedések. Amelyekhez – egy-két ritka kivételtől eltekintve – a vezető magyar professzorok bűnös módon szó nélkül asszisztálnak.

Az orvosi egyetem szimbolikus jelentőséggel bír a marosvásárhelyi magyarság szempontjából. A magyar nyelvű oktatás megszűnésével visszafordíthatatlanná válik a magyar közösség térvesztése Székelyföld egyetlen nagyvárosában. Egy olyan magyar közösségről van szó, amelyet a rendszerváltás óta – az 1990-es év fekete márciusától, a magyarellnes pogromtól az orvosi egyetem most küszöbön álló elvesztéséig – folyamatos kudarcélmények érik. Hogy így alakultak a dolgok, azért elsősorban a lassan három évtizeden keresztül tájbasimuló, önfeladó politikát folytató RMDSZ tehető felelőssé.

A kérdés felkerült a magyar kormányzat napirendjére is. Épp időben, mert úgy fest, az erdélyi magyarság nem hajlandó vagy képtelen a kellő határozottsággal kiállni a magyar nyelvű orvosképzés mellett. Az egyetem szenátusának magyar tagjai kerülik a nyílt színvallást, úgy fest, arra várnak, mások döntsenek, ők majd alkalmazkodnak a kialakult helyzethez. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület utcai tüntetései pedig rendre érdektelenségbe fulladnak.

Orbán Viktor Tusványoson egyértelműen jelezte: az orvosképzés fenntartásában érdekeltek számíthatnak a magyar kormány támogatására. A körvonalazódni látszó megoldásnak egy új orvosi egyetem létrehozása látszik, amelynek azonban már nem Marosvásárhely adna otthont.

Ez is érdekes

Kinek higgyünk?

Szombaton történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy beszédében azt mondta: Magyarország, Románia és Lengyelország …

2 hozzászólás

  1. Ez ROMÁNIA! ILYENKOR HOL VANNAK SOROS CIVILJEI? MIÉRT NEM HARCOLNAK AZ EMBEREK ÉS A TÁRSADALOM JOGAIÉRT?

  2. Soros et ko-nak megvan a maga logikája, amit lassacskán fel lehetett volna már ismerni. Civiljei nem jogokért harcolnak az csak porhintés. Az a dolguk, hogy valami tradicionálisan meglevöt szétverjenek. Mindegy mit. Most meg persze, hogy spec a magyar ügyek még látszatra sem érdeklik öket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.