Kisebbségi jogvédelem. Mi az?

Többség és kevesebbség, nagyobbság és kisebbség – egyértelműen ez lenne mind logikailag, mind nyelvileg a helyes ellentétpár, semmint többség és kisebbség, ahogyan azt az egyes államok területén élő többségi nemzetek, illetve a velük együtt élő, számbelileg kisebb, s ebből következően jogi értelemben is kevesebb nemzeti, etnikai csoportok esetében használatos. Már maga a tény is, hogy csak ilyen kifacsart, kificamított módon sikerült megnevezni ezt a viszonyt, azt jelzi, természetellenes állapotról van szó. Merthogy – tetszik vagy nem tetszik ez egyeseknek – kollektív jogokról beszélünk, amit a „nagyobbság” az állam által gyakorol, a „kisebbség” viszont hol gyakorolhat, hol nem. Romániában például nem.

Mit jelent a kisebbségi jog? Hajlamos lennék azt gondolni, amit a nemzetközi jogról, hogy az a győztes korlátozatlan joga, hogy érvényesítse a vae victis logikáját. Leaglábbis az eddigi történelmi gyakorlat szerint így volt, és egyelőre halovány remény sem mutatkozik arra, hogy ne így legyen a jövőben is. A mindenkori hatalom birtoklói/bitorlói érthető módon igyekeznek a jog eszközeivel körülbástyázni magukat: ez helyettesíti a nyers fizikai erőszakot, amelynek alkalmazásától korunk puhánnyá vált, változtatott embere igencsak tart. A politikai korrektség leple alatt alkalmazott lelki terror már más lapra tartozik: az sok helyütt szalonképesnek, elfogadottnak számít. A tömegkommunikációs eszközök általi agymosás, a közösségi média segítségével történő manipulálás, elképzelhetetlen méreteket öltő listázás mindennapi életünk velejárója.

Végül csak eljutottunk a címben emlegetett kisebbségi jogvédelemig. Hogy miről is van szó tulajdonképpen, nos, azt tájainkon – az erdélyi magyarság utóbbi közel három évtizede a bizonyság erre – nem sokan tudják. Az újságírók, akikről köztudott: semmihez sem értenek igazán, de képesek elhitetni az olvasóval, hogy mégis, többnyire felszínesen, igazságérzetüknek, impresszióiknak engedve nyilatkoznak ez ügyben, a politikusok pedig – beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozókat is – pillanatnyi érdekeiknek, reálpolitikai megfontolásaiknak megfelelően alakítják, gyakorta változtatják véleményüket. Kivételt képeznek az elveikhez hű kevesek, a felelős állameférfiúi minőségre, rangra emelkedők…, és a szakemberek.

Igen, szakembereket írtam, mert számomra egyértelmű, hogy ez egy szakma, amiként azt Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezető igazgatója Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnöknek írta annak Fától az erdőt címmel közzétett sajtóközleménye kapcsán: „a kisebbségi jogérvényesítés-érdekérvényesítés egy szakma, jobb helyeken évekig tanulják nagyhírű egyetemeken (például a New York-i Columbia Egyetemen, a kaliforniai Berkeley-n, a londoni Middlesex Egyetemen stb.), és nem egy sima mezei jogi karon oktatják azt. Következésképpen, “a jogászok átnézték az anyagainkat” – milyen jogászok, akik főleg tyúkperekben bizonyították hozzáértésüket? Sz. megj. – jellegű népmesét, amelyet Borboly és sok más RMDSZ-es politikus szokott megfogalmazni, nem kellene tovább szőni, mert nem igazán állja meg a helyét”. S még valami, amire a CEMO ügyvezetője figyelmeztetett: hamis a borbolyi érvelés, hogy demokratikusan megválasztott tanácselnökként joga van beleszólni mindenbe, még abba is, ami nem tartozik rá. Esetünkben a románnyelv-oktatás problémájába. Magyarán: ki-ki maradjon a maga asztalánál.

Ami pedig a CEMO-t illeti, ismerjük el – az utóbbi években kifejtett sikeres tevékenységük alapján joggal kiérdemelték –, kisebbségi jogvédelem terén egyelőre az egyedüli – legalábbis más még nem tűnt fel eddig – szaktekintélynek számítanak. Következésképpen: inkább a véleményüket kellene kikérniük a politikusoknak is, mintsem hiúságtól vezérelt, sanda gyanúsítgatásokban részesíteni őket. Előrébb tartanánk.

Facebook hozzászólások

Ez is érdekes

Székelyföld ostroma

Megszokhattuk, hogy Bukarestben időnként meg-meghúzzák a vészharangot: veszélyben a demokrácia! Igaz, kevesebbszer féltik a demokráciát …

2 hozzászólás

  1. Anarcholiburnyákéknál kizárólag a migráncs meg az aberrált a “kisebbség”.

  2. Jogvédelemhez erre szakosodott jogász kell.
    Jogász diplomához szorgalom, szövegértés és román nyelvtudás is kell.
    Ezt nem lehet egy család jövedelméből kigazdálkodni.
    Alapítványi ösztöndíjrendszer kéne.
    Van?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.