Erdélyi magyar jobboldal: az önfeladás útján

Nyolc esztendeje annak, hogy a Fidesz kiegyezett az RMDSZ-szel, aminek következményeként a jelentős anyaországi támogatással megalakított erdélyi polgári, konzervatív politikai alakulatok – Magyar Polgári Párt, Erdélyi Magyar Néppárt – hirtelen takaréklángra állíttattak, hogy még véletlenül se veszélyeztessék az RMDSZ hegemóniáját. Mondjuk, saját alkalmatlanságuk, az anyagi forrásokhoz való aránytalan hozzáférésük folytán ez a veszély nem is fenyegetett. Mára már odáig jutottunk, hogy magas rangú budapesti kormánypolitikusok szemrebbenés nélkül ki merik jelenteni, hogy aki nem az RMDSZ-re szavaz, hanem esetleg másik magyar pártra, az nemzetáruló.

Ilyen körülmények között szinte érthető, hogy a Fidesz-támogatással alapított két pártocska egyesüléséből alakult – pontosabban: alakulófélben levő – Erdélyi Magyar Szövetség tétován keresgéli a helyét, szerepkörét, feladatát a magyar nemzetpolitikában. Amelyben a pillanatnyi állás szerint mintha nem osztottak volna neki lapot. Ezért lehet az, hogy úgy fest: a túlélés az egyetlen céljuk. Mármint az említett alakulat politikusainak. Következésképpen próbálnak simulékonyak lenni mind az RMDSZ, mind Budapest felé, ez utóbbiaknak talán bizonyítani, hogy nem nemzetárulók. Miközben sorra  lemondanak minden olyan célkitűzésről, ami létüket igazolná. Ma már nehezen cáfolhatnák – amivel a leginkább vádolják őket – azaz, hogy nem megélhetési politikusok.

Eme vádat látszik alátámasztani az is, hogy gyakorlatilag felkérezkedtek az RMDSZ parlamenti jelöltlistájára. A két befutónak számító képviselői hely nem más, mint a bibliai egy tál lencse, vagy a harminc ezüstpénz. Magyarán: az árulás ára. Legalábbis a keresztény, konzervatív értékeket követő, jobboldali nézeteket valló erdélyi magyarok szemében. Az RMDSZ-nek felkínálkozó „ellenzék” ezzel a lépéssel önmaga arculatvesztését, eljelentéktelenedését, önfelszámolását sietteti. Látszólag önként, senkitől sem kényszerítve. Ami azt jelenti, hogy nem a jobboldali erdélyi magyar közösség, hanem pusztán saját személyes érdekeik képviseletére vállalkoztak. Ami azóta történt, nem más, mint a bizonyítvány magyarázása az EMSZ vezetőinek részéről.

Az EMSZ az összefogás hamis parancsszavának engedelmeskedve önmaga sírját ássa. A könnyebb megértés végett: képzeljék el, hogy a Fidesz 1994-ben nem jobbra, hanem balra indul, s jelöltjeit az MSZP listáján indítja.

Ugye, hogy nonszensz?

De lehetne másként is nevezni…

Ez is érdekes

Himnusz a szabadságról

A sors különös kegye folytán érdekes, de inkább értékes élménnyel gazdagodhattam a minap: Budapesttől Kolozsvárig …

6 hozzászólás

  1. A többfelé való megfelelési kényszer aláássa sok ember jellemét. Idáig nagyon megfontoltan, visszafogottan nyilatkoztak az RMDSZ „öreg motorosai”, ám minap egyikük a magyar rádióban nagyon határozott hangon szapulta azokat a romániai járvány megfékezésére szolgáló intézkedéseket, amik nálunk is megvannak.
    Először meglepődtem, majd az jutott eszembe, hogy közelednek a választások, s a zsarolások?!

    Gratulálok írásaihoz Szentgyörgyi úr, nem véletlen, hogy mérnök/író ember létére nem az orráig, hanem távlatokban lát!!!

  2. Nem tudom ki az autonóm székely, ezért ne látok tisztán, de sok magyar párt Erdélyben nem jó. Aki baloldali Erdélyben, az a népe ellen van, a 23 millió románhoz tartozik. Az SZFE mellé is oda állt a marosvásárhelyi színház, volt köztük magyar is, de több a román. a magyarok biztos az állásukat védték!

  3. Rossz a cím milyen önfeladásról írnak itt? Kicsit magyarabbul kellene írni.

  4. Mit akartok ezzel cikkel?

  5. Arról nem a Fidesz tehet hogy egyesk nem képesek élni a számukra biztosított lehetőséggel.
    Az RMDSZ nagyon be van ágyazodva az erdélyi magyarság körében.
    Hogy miért azt ök tudják, az RMDSZ már számtalanszor „bízonyított”.

  6. Sajnos ha igazat ír az ember, akkor kimoderálják. Remélem most tévedek! A legtöbb magyar már régen megvonta a bizalmát a pártoktól és nem megy el szavazni! Ezt nem én állítom, hanem a statisztika. Valójában azt kellene csinálni amit Papp Lajos professzor úr írt 2012-ben a Volt egy álmom című írásában: „Évek óta érlelődött bennem egy gondolat, egy álom: létrehozni egy pártot, ami a nevében párt ugyan, a választási törvények okán, de mégis más…” Az anyaországban már létrejött egy ilyen formáció, s ha valaki érdeklődik utána akkor írja be a keresőbe, hogy NEMZETEGYESÍTŐ MOZGALOM.
    Sajnos az a megkülönböztetés, hogy jobb- és baloldal teljesen elhibázott, mert én már 2006 őszén is kiálltam és világossá tettem: nincs baloldal, de nincs jobb se, csak becsapók és becsapottak vannak. S szerintem a becsapottaknak kellen végre önszerveződni és képviselőjelölteket állítani úgy, ahogy aa Nemzetegyesítők akarják, s akkor a pártképviselők helyett valódi, pártonkívüli, nemzethű, népképviselők kerülnének a törvényhozásba. Szerintem csaak ez lehet a megoldás, s nem a divisde et impera, vagyis a pártok által működtetett: oszd meg és uralkodj. Egyébként a párt szót csak le kellene fordítani magyarra! NEEM?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük