Új kezdet

Határkőhöz érkezett az erdélyi magyar politika: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójáról döntött szombaton a két párt küldöttgyűlése. Az új párt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevet fogja viselni. Határoztak arról is, hogy az alakulat bejegyzési procedúráját az önkormányzati választások után indítják el, elkerülvén ezáltal a várható hivatali packázásokat, a választásokon pedig Erdélyi Magyar Szövetség néven politikai szövetségként vesznek részt. Ennyi a történet, amelyet a nemzeti politizálás elkötelezettjei érthető elégtétellel és reménykedve üdvözöltek, az ellenérdekelt oldal pedig – természetesen az RMDSZ-re gondolok – látszólag hűvös egykedvűséggel nyugtázta.

Ha jól meggondoljuk, akkor az autonomista tábor ezzel a lépéssel – maradék erőinek egyesítése által – most újra ott van, ahol bő egy évtizeddel korábban, a Tőkés-Szász ellentétek kibékíthetetlenné válása előtt tartott. Azaz a reményteljes zászlóbontás szakaszában. Közben azonban eltelt egy fölösleges ellentétekkel, értelmetlen viszálykodásokkal, pártszakadással terhelt évtized. Egyvalamiben új a mostani helyzet: ebben a játszmában látszólag sem Tőkésnek, sem Szásznak nem osztottak lapot. Ennek ellenére nehezen hihető, hogy nem lesznek hatással – megvan ehhez a befolyásuk – a folyamatokra. Csak remélni lehet, hogy okultak az előzményekből, s ha bele is folynak a történésekbe, ezúttal nem hátráltatják, hanem inkább előre mozdítják az ügyet, az erdélyi magyar nemzeti oldal megszilárdítását, politikai pártjának felfuttatását.

A feladat nem könnyű, különösen nem tévesztve szem elől a tényt, hogy az RMDSZ – a fúzióról való döntéssel szinte egyidőben ünnepelte megalakulásának harmincadik évfordulóját a tulipános szervezet –, immár bő két évtizede kíméletlenül rátelepedett az erdélyi magyar társadalomra. Teszi mindezt az egyetlen legitim magyar szervezet látszatát keltve, s vele párhuzamosan az erdélyi magyarságnak juttatott román és magyar állami támogatások feletti rendelkezés jogát kisajátítva. Ilyen körülmények között, a  hátrányos megkülönböztetés, a súlyos esélyegyenlőtlenség körülményei közepette képmutatás az RMDSZ részéről a vetélytársakat azzal vádolni, hogy képtelenek politikai alternatívát felmutatni a tulipános szervezettel szemben.

Az Erdélyi Magyar Szövetség eredményes működése előtt tornyosuló egyik legnagyobb akadály: a saját média hiánya, ami által politikai üzeneteit eljuttathatná a potenciális választóihoz. Az erdélyi magyar média fölött – olykor bonyolult áttételeken keresztül, máskor mindenki számára átlátható módon – szinte teljes mértékben az RMDSZ gyakorolja a befolyást. Beleértve a Fidesz holdudvarához tartozó tulajdonosi háttérrel működő legnagyobb erdélyi magyar médiavállalkozást is. A közösségi média megfelelő használata sok mindent megold, de nem mindent. Ezért lenne nagy szükség egy keresztény-konzervatív értékrendet követő, az Erdélyi Magyar Szövetség által meghirdetett elvek, célok iránt megfelelő nyitottságot mutató médiaorgánumra.

A többit majd meglátjuk.

Ez is érdekes

Himnusz a szabadságról

A sors különös kegye folytán érdekes, de inkább értékes élménnyel gazdagodhattam a minap: Budapesttől Kolozsvárig …

egy hozzászólás van

  1. NE vegyük le a választókról a felelősséget a média emlegetésével!
    Ma már nagyon sok lehetőség van tájékozódni. A tájékozódás választói feladat. Elvárások megfogalmazása is választói feladat. Ezért ha az erdélyi többség megint csak az RMDSZ-t preferálja, akkor (is!) azt kapja amit választott, amire vágya volt. (!!!)
    „Senkit nem lehet megmenteni önmagától!”
    Senkit nem lehet megmenteni, ha NEM AKARJA.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük