Marosvásárhelyi iskoalügy: botrányból szappanopera – egyházi közreműködéssel

Azt el kell ismerni, ahhoz kiválóan ért az RMDSZ – különösen annak Maros megyei szervezete -, hogy miként kell elpuskázni egy sima iskolaalapítást. Amiből aztán akarva-akaratlanul ügy válik. Igaz, megvan rá a korábbi minta: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata felállításának elmulasztása. Az intézmény román vezetése, az egyetemi autonómiára hivatkozva, fittyet hány jogszabályra és kormányzati nyomásra egyaránt. Az RMDSZ érdekérvényesítő erejéből pedig nem futja arra, hogy jogkövető magatartásra szorítsa a MOGYE vezetőségét.

Az 1990-es márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromot megelőző napokra hajaz mindaz, ami a római katolikus iskola körül hónapok óta folyik. Megszokott etnikai jellegű iskolaügyként indult, s mára a helyi magyar közösség hamisítatlan szekus eszközökkel való megfélemlítésére irányuló kísérletbe váltott az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium feltámasztására irányuló próbálkozás. A konfliktus kiindulópontja az volt, hogy a római katolikusok tulajdonát képező iskolaépületben működő román főgimnázium – kisebbik épületét használja a magyar oktatási intézmény – tanárai, tanulóinak szülei, valamint az őket a háttérből manipuláló szélsőséges politikai erők úgy értékelték, hogy a római katolikus tanoda indulásával kiszorulhatnak az épületből.

Az iskolaalapítás jogilag kifogásolható körülmények között történt, az önkormányzati képviselőtestület döntésekor olyan támadási felületet nyújtott, amit az elfogult román prefektus ki is használt. Hogy ki a felelős a jogszabályok útvesztőiben való úttévesztésért, magyarán a hiányos szakmai ismeretekért, arra még halvány utalás sem esett eddig… Tény, hogy az iskola 2016 óta törvénytelenül működik. Azóta folyik a hivatalok packázása. Még a híres-hírhedt korrupcióellenes ügyézséget, a DNA-t is bevetették: az iskola tanulóinak szüleit zaklatták, citálták be kihallgatásra, ily módon próbálván eltántorítani azon szándékuktól, hogy az iskolába járassák gyerekeiket. Hogyan fordulhatott ez elő, miben és mekkora felelősség terheli ezért a magát az egyedüli legitim magyar érdekvédelmi és közképviseleti szervezetnek tartó “szövetség” illetékeseit? A kérdésre adandó válasszal a mai napig adós az RMDSZ. Pedig az ügyben már a magyar kormány képviselői is megszólaltak, legutóbb éppen az RMDSZ 13. kongresszusán, Zilahon.

Nem kerülhető meg a római katolikus egyház felelősségének a tisztázása sem. Ha az iskolaépület tulajdonosa, a Római Katolikus Státus Alapítvány – vezető testületében ott van Borbély László, az RMDSZ egykori erős embere, Grindeanu kormányfő személyi tanácsadója is, aki a Fidesz-RMDSZ-kapcsolatok normalizálásának egyik legádázabb ellenzőjeként ismert – annak idején nem hosszabbítja meg a román főgimnázium bérleti szerződését, akkor máig talán lenyugodhattak volna a kedélyek, s a lehetséges megoldás is körvonalazódott volna. Mára – bármennyire is nehéz ezt kimondani – kezdi elveszteni komolyságát az ügy.

Az előzmények ismeretében nem sok jót remélhettünk a május 31-én tartott munkamegbeszéléstől sem, amelyet a Római Katolikus Státus Alapítvány és a Római Katolikus Teológiai Líceum szülői bizottsága kezdeményezett, s amelyen ott volt, az ügyben érintett intézmények képviselői mellett, Miguel Maury Buendía érsek, a Szentszék romániai apostoli nunciusa is. Hogy mire mentek? Semmire. Az érsek optimizmusa ellenére a valóság az, hogy az iskola jogilag nem létezik. A prefektus mutatott rá a lényegre: az iskolát újra kell alapítani. Addig pedig az iskola tanulóit szét kell osztani más tanintézményekbe. Punktum.

 

Ez is érdekes

Himnusz a szabadságról

A sors különös kegye folytán érdekes, de inkább értékes élménnyel gazdagodhattam a minap: Budapesttől Kolozsvárig …

3 hozzászólás

  1. Ezért nem szavazok többet az RMDSZ-re, és mindenkit arra bíztatok, hogy inkább más pártra szavazzon…

  2. Peres Gyula

    Na most igazàn megvannak gyöződve hogy az RMDSZ egyenlő a nullàval,sajnàlom a szülöket akik hittèk hogy majd megoldodik az ügy…..!

  3. Nincs értelme semmiféle hozzászólásnak,ha egyszer a személyes véleményem,véleményezésük szerint moderálásra szorul,nem véleményt kellene moderálni,hanem az esetleges,olyan kifejezéseket,amit a nyomda festék nem bír el,az hogy valaki nevén nevezi a gyereket az azt hiszem ,hogy még a normalitás etikettjét sem sérthetné..nem kell akkor ilyen rovatot működtetni,hogy vélemény ,meg hozzászólás…írjátok azt,hogy ez egy kívánság rovat a számotokra..egy biztos,hogy én azt ami nem igaz és nem felel meg a valóságnak azt én igény szerint nem fogom a hozzászólásommal senki és senkik érdekében prezentálni….a vélemény különbségek azok számomra természetes dolgok,de a tiltásotokra való felhívásotoktól undorom van már…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük