??

Gyergyódetroit

Ázsiai vendégmunkások ellen háborognak Detroitban – olvasom a legolvasottabb erdélyi magyar hírportál cikkének címét. Mi van? – kérdem első meglepetésemben. Mióta érdekli kiemelten az ittenieket az USA-beli autógyártás egykori fellegvára?

Aztán rájövök, félreolvastam, -értettem a címbeli település nevét, s nem Detroit, hanem Ditró a konfliktus helyszíne. Bevallom: így is eléggé – vagy így még inkább – valószínűtlenebbnek tűnik az egész. Még el is szégyellem magam, hogy bár itt van tőlem egy hajításnyira, nem tudom, hogy ennyire iparosodott az utóbbi időkben, ekkora munkaerőhiányban szenved a település…

Aztán kiderül: a helyi kenyérsütödéről van szó, az oda alkalmazott két színesbőrű – nem tudom, szabad így nevezni őket, vagy a román diszkriminációellenes tanács elnöke, Asztalos Csaba engem is maga elé citál, vagy csak úgy ukmukfuk megbírságol, merthogy megszegtem a polkorrektség íratlan törvényeit – vendégmunkás megjelenése váltotta ki az indulatokat a helyiekből.

Kezdetben csak ott helyben forrtak az indulatok, aztán túlnőtték a Gyergyói-medencét, s mára szinte világméreteket öltött a botrány: szinte mindenki tudja, hogy akkora idegengyűlölők a gyergyói székelyek, hogy minden nap ceyloni péket esznek reggelire, úgy bicskahegyre szúrva, juhtóróval és vereshagymával.

Pedig, ha jól megnézzük, s nem csak távolról, a számítógépünk elől – bár most ezt teszem magam is – hordunk össze hetet-havat, akkor egyértelműnek tűnhet, hogy egy akkutizálódott munkakonfliktusból táplálkozó helyi konfliktus nőtte túl a település határait, s vált – a média meg a politika közvetítésével – „világbotránnyá”. Vagy legalábbis a székelység kollektív megbélyegzésére alkalmas ürüggyé.

Ami a „patron” által emlegett munkaerőhiányt illeti, az egyik közösségi oldalon kommentelő találhatta fején a szöget, amikor azt írta: a falu lakosságának a fele biztosan megfordult a pékségben és a vállalkozó emberekkel szembeni viselkedése miatt hagyták ott. Beleértve az alulfizetettséget. Azt hiszem, itt van a kutya elásva. De beszélhetnénk újfent a székelyföldi vállalkozók kartellezésén, akik egy-egy tevékenységi területen megszabják a béreket.

Amint az várható volt, a szenzációra éhes média túlreagálta a dolgokat.  A „migránsellenes diskurzus” elítélői azonnal megszólaltak, s kétségbeesetten igyekeztek megfelelni az elvárásoknak. Most csak a magyarjainkat említem, de a román média és ilyen-olyan hivatalok is éltek a lehetőséggel, hogy patás ördögként állítsák be az erdélyi magyarokat.

A már említett Asztalos Csaba a magyarországi kormányzati kommunikációban találta meg az eset okát, mert annak” állandó eleme a migránsellenes diskurzus”. Állította ezt a korábban említett sóhivatal RMDSZ-es elnöke, akit az EU Alapjogi Ügynöksége leendő igazgatótanácsi tagjaként emlegetnek.

Jakubinyi György egykori érsek is elítélte a ditrói segédlelkész magatartását, aki a tiltakozók élére állt. A Szentírás figyelmezteti a választott népet, hogy jól fogadják az idegeneket, mert ők is bevándorlók voltak Egyiptomban; az Úr Jézus főparancsa a szeretet, a keresztényt ezen felül az ellenségszeretet is jellemzi; mennyivel inkább kell a keresztényeknek keresztény testvéreiket befogadni, sőt másvallású embertestvéreinket is! – érvel a főpap, akinek álláspontjából a Ferenc pápa „migránssimogató” érvei köszöntenek vissza.

Szükségét érezte a megszólalásnak az RMDSZ egykori elnöke is. A Transindex-en közölt írásában Markó Béla egyértelműen elítéli a tiltakozó gyergyóditróiakat, s úgy tesz, mintha az RMDSZ-nek semmi sara nem lenne abban, hogy a Székelyföld gazdaságilag nem lépett egyről a kettőre az utóbbi harminc év alatt. Ami az el-, kivándorlásnak, vidékek elnéptelenedésének legfőbb oka.

„Felelősek vagyunk, amikor Erdélyben sehol egy árva migráns a láthatáron,
de azért hagyjuk, hogy ezzel ijesztgessék éjjel-nappal a közvéleményt,
elsősorban Magyarországról, és nem próbáljuk meggyőzni saját
közösségünket, hogy itt ez az egész csak politikai sci-fi” – írja Markó.

Lehet, hogy „olyan” migráns még nincs a láthatáron, de egy másfajta migráció bizony megtörtént. Erre erdélyi nagyvárosaink megváltozott etnikai összetétele a bizonyíték. A székelyföldi kisebb városok most következnek sorra…

Ez is érdekes

Himnusz a szabadságról

A sors különös kegye folytán érdekes, de inkább értékes élménnyel gazdagodhattam a minap: Budapesttől Kolozsvárig …

2 hozzászólás

  1. Kirekesztő nép vagyunk! Kirekesztjük magunkat a szülőföldröl okostojas vezetőink, megmondó embereink vezetésével! Markó Béla, Asztalos Csaba, Jakubinyi György és elvbarataik piszkos hazaarulók!
    Lehet ,hogy megérdemeljük a szétszakitottsagot és az elnyomast, mert ilyen vezetőink vannak!

  2. Tehetős Totó

    Az Adevarulban (volt pártlap) Marius Diaconu magyar ősztödíjjal az ELTE-n doktorált senkiházi, már Ku-Klux-Klánt vizionál Ditróban. CT Popescu magyarbarát, meg arról ír brexistes kommentárjában, hogy az ottani románokat is előri a Ditró szindróma.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük