Elbukott a magát a jobbközéphez soroló PNL (Nemzeti Liberális Párt) alkotta román kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány a román törvényhozás hétfő délutáni ülésén. Ezek szerint marad a „Lajcsi-kabinet”, továbbra is zavartalanul szolgálhatja Iohannis céljait. Megjegyzendő: a Ludovic Orban vezette kormány idén februárban egyszer már megbukott egy bizalmatlansági indítvány következtében, de márciusban ismét bizalmat kapott a parlamenttől.
Tehát elbuktak a kormánybuktatók. Hogy a PSD új vezetése – a párt új elnökét alig a múlt héten választották meg, pontosabban lépett elő az eddigi ideiglenes elnöki státusból jog szerint is az alakulat első emberévé – ezt hogyan magyarázza meg a tagságnak, az még a jövő zenéje. Az biztos: a sikertelenség nem tesz jót a kettős megmérettetésre készülő pártnak, amelynek célja: a választások – a szeptemberi helyhatósági, majd a decemberi országos választások – megnyerése, azaz: a hatalom visszaszerzése.
A voksolást megelőző latolgatások során kezdetben még úgy tűnt, valós az esély a bizalmatlansági indítvány megszavazására: a papírforma alapján, a PSD, a Tariceanu-féle ALDE, valamint a Ponta-féle Pro Romania szavazataival bőven összejön a szükséges 233 voks. Az együttes ülést megelőzően Iohannis államfő felhívást intézett a törvényhozókhoz, amelyben arra kérte őket, hogy ne buktassák meg a kormányt. Közben szárnyra keltek a hírek, hogy a kormányoldalnak az utolsó pillanatban éppen annyi törvényhozót sikerült „meggyőznie” – megzsarolnia, megvásárolnia –, a távolmaradásra bírnia, hogy elbukjon az indítvány. Mindenesetre a későbbiekben ez még sokba kerülhet a PSD-nek.
Az RMDSZ harminc tagú frakciója az utolsó pillanatra hagyta a döntést, hogy támogatja-e a kormánybuktatást vagy sem. A szavazás előtti utolsó tanácskozás után Kelemen Hunor kijelentette: a bizalmatlansági indítvány benyújtóinak a kötelessége a kvórum biztosítása, amivel már előrevetítette, hogy az RMDSZ távol marad a szavazástól. Ami által hatalomban tartotta a liberálisokat, s egyben a választások utáni közös kormányzás esélyeit is erősítette.
A törvényhozás két házának együttes ülése egyórás kényszerű szünettel indult, hisz kiderült, alig 170-en tartották fontosnak a kormánybuktatást, az ellenzéknek a parlament határozatképességéhez szükséges jelenlétet sem sikerült biztosítania. Sokan a két oldal, a két nagy párt közötti háttéralkut sejtenek a történések mögött.
Következésképpen a kormánybuktatás ez esetben elmaradt.